language

Lapok:

168 óra highlight_off

Kulcsszavak:

hálapénz highlight_off

168 óra

1989-ben alapították, kezdetben a Magyar Rádió azonos nevű, heti rendszerességgel jelentkező műsorainak átiratait közölte. Csütörtökönként jelenik meg, baloldali, liberális irányvonalat képvisel, alapító főszerkesztője Mester Ákos volt, aki a Magyar Rádió műsorait szerkesztette. A lap kiadója a Neuman Péter által vezetett Telegráf Kft., melynek 2015-ben az összetett tulajdonosi hátterű Brit Média Befektetési Kft. vált a többségi tulajdonossá, mely cégnek tulajdonjoga van a Klubrádióban is. 2016-ban a felvetődtek a hírek, miszerint a tulajdonosi átfedés miatt közös online szerekesztőséget hoznak létre a rádióval. Ugyanez év április 1-én új főszerkesztőt neveztek ki, Tóth Ákos személyében. A 2000-es évek elején produkált 35 ezres pédányszám eladáshoz képest napjainkra nagymértékben visszaesett az értékesített lapok száma, átlagosan valamivel több, mint 10 ezer darabot adnak el belőle.

Találatok/oldal: Listázási sorrend:
Találatok: [4]  Oldalak:   1

Mindenkinek egyszerre kellene letennie a fegyvert – Bokor Tamás: A korrupció a legközérdekűbb magánügy

Aki részt vesz a korrupcióban, jobban tud érvényesülni az életben – így látja a 18–29 éves korosztály. Fogalmi szinten ugyan tudatában vannak a korrupció jelentésével és káros mivoltával, a gyakorlatban azonban nem mindig veszik észre, mikor kerülnek ilyen szituációkba. A hálapénz elfogadható számukra, a politikusokhoz köthető nagy összegű visszaélések azonban nem. A közügyek alig pár százalékukat érdeklik. Bokor Tamás, a Budapesti Corvinus Egyetem adjunktusa szerint a korrupció társadalmi konstrukció: ha kritikus mennyiségű ember gondolja azt, hogy ilyen a természete a rendszernek, akkor ehhez a közgondolkodáshoz igazítja a saját viselkedését.

Most színt kell(ene) vallani hálapénzügyben

Aláírásgyűjtésbe kezdtek és petíciót fogalmaztak magánszemélyek a hálapénz ügyében. A Magyar Orvosi Kamarának címzett nyílt levélben azt kérdezik, vajon az etikai bizottság tagjai elfogadják-e a borítékokat. Az akciót most az indította, hogy a bizottság ugyan elítélte azt a veszprémi nőgyógyászt, aki bizonyítottan előre kért fizetséget, viszont ki nem zárta soraiból.

A korrupciótól a „megvédjük az országot” ígéretéig

A járadékvadászat és a korrupció elkerülhetetlen, ezek minden polgári demokráciában léteznek. A döntő kérdés az, hogy működik-e a független ellensúlyok rendszere – bíróságok, ügyészség, rendőrség, sajtó, közvélemény, civil társadalom –, amely mindezt keretek közé szorítja. Ám az elmúlt években nemcsak hazánkban terjedt el a vélekedés: az urak mindent megúsznak. Szelényi Iván és Mihályi Péter professzorok közös tanulmányban írtak arról, hogy a kizsákmányolási járadéknak nevezett formák delegitimálják a posztszocialista rendszereket és alááshatják növekedési potenciáljukat. Azt is állítják: az Orbán Viktoréhoz hasonló autokrata rendszerekben nem nagyon tud működni az ellenzék. Nem azért, mert nem jók, hanem mert a hatalmi struktúrából ez következik.

4K!: Az új Munka Törvénykönyve lehetővé teszi a hálapénzt

A nyáron hatályba lépett új Munka Törvénykönyve lehetővé a párt szerint teszi a hálapénzrendszer fenntartását. A törvény szerint ugyanis „harmadik személytől díjazás nem fogadható el vagy nem köthető ki, kivéve, ha a tilalom alól a munkáltató felmentést ad”.
Találatok: [4]  Oldalak:   1