Csaknem félmillió eurónyi uniós pénzt nyert Mórahalom önkormányzata még 2015-ben egy víztározó megépítésére. Ki is ásatták a 14 hektáron elterülő, egy méter mély gödröt, azonban a Halászkai Közösségi Víztározónak csak a nevében van víz. Pedig az unió arra adta a pénzt, hogy a Homokhátságon – amelyet már 2020-ban félsivataggá minősített az ENSZ – legalább itt megoldják a gazdák öntözési problémáit.
Miért épülnek sorra záportározók egy félsivatagban? Ráadásul homokgáttal, úgy, hogy az esővíz-elvezető csatornák sincsenek bekötve? Hát az uniós támogatás miatt. Tíz éve még minden falu játszótérre pályázott, hat éve a kilátó volt a sláger, mostanság pedig a záportározók futnak nagyot. Történet egy kétszázmilliós gödörről, amelyet a Kiskunsági Nemzeti Park területén ástak, és amelynek még érvényes vízjogi üzemeltetési engedélye sincs. Az elmúlt években legalább 14 víztározó vagy záportározó épült az alföldi Homokhátságon és környékén, ahol már három éve nem esett komolyabb eső. A tájegységet az ENSZ 2020-ban hivatalosan is félsivataggá minősítette. Ez azonban nem zavarta a települések vezetőit, akik a belvíz és a villámárvizek megelőzésére hivatkozva pályáztak uniós pénzre. A természetvédők szerint a zsombói uniós projekt több kárt okozott, mint hasznot.
2017-ben árverezték el a közel 500 millió forint uniós támogatásból épült mórahalmi makettparkot, ami végül 50 millióért a mórahalmi önkormányzathoz került. Alig egy évre rá a város 118 millió forintot nyert 14 munkavállaló felvételére, és némi fejlesztésre. A parkot korábban építő, majd üzemeltető Bornemzet Kft. tulajdonosai ellen költségvetési csalás gyanújával nyomoznak, az ügyészség szerint már a végéhez közelít az eljárás.
Ihatatlan, szennyezett vízre panaszkodnak azokon a településeken, ahol már két évvel ezelőtt lezárták az ivóvízminőség-javító programokat. De lesz-e következménye?