language

Személyek:

Orbán Viktor highlight_off

Akták:

Felcsúti kisvasút highlight_off

Orbán Viktor

Orbán Viktor (Székesfehérvár, 1963. május 31. – ) magyar jogász és politikus. 1998-tól 2002-ig, valamint 2010 óta Magyarország miniszterelnöke. Nős, felesége Lévai Anikó jogász. Öt gyermekük született: Flóra, GáspárRáhelSára és Róza.

Orbán Viktor 1987-ban szerezte meg jogi diplomáját az ELTE-n, ahol hallgatóként alapító tagja volt a Jogász Társadalomtudományi Szakkollégiumnak (1988-tól Bibó István Szakkollégium). 1984-ben részt vett a szakkollégium társadalomelméleti folyóiratának, a Századvég megalapításában, amelynek egyik szerkesztője lett. 1988-tól a Soros Alapítvány támogatásával működő Közép-Európa Kutatócsoport munkatársa volt, majd 1990-ig, az országgyűlési választásokig a Soros Alapítvány ösztöndíjával tanult Oxfordban.

Az 1988-ban megalakult Fidesz alapító tagja és 1989-ig szóvivője. 1988-1989-ben a párt országos választmányának tagja. 1989 nyarán az Ellenzéki Kerekasztal tárgyalócsoportjában és plenáris üléseken képviselte pártját. 1989-ben a Nagy Imre újratemetésén mondott beszédével vált országosan ismertté: beszédébenszabad választásokat és az orosz csapatok kivonulását követelte.

1990 óta országgyűlési képviselő, 1993-ig a Fidesz frakcióvezetője. 1992-2000 között a Liberális Internacionálé, 2003-2012-ig az Európai Néppárt, 2021-től aCentrista Demokrata Internacionálé egyik alelnöke. 1993-tól a Fidesz végrehajtó bizottságának tagja, 1993-2000 között, illetve 2003 óta a Fidesz elnöke. Az 1994-es országgyűlési választásokat követően az Országgyűlés Európai Integrációs Ügyek Állandó Bizottságának az elnökeként, majd az 1996-ban megalakult Új Atlanti Kezdeményezés (New Atlantic Initiative) magyar nemzeti bizottságának vezetőjeként is tevékenykedett.

1998-ban, 2010-ben, 2014-ben, 2018-ban és 2022-ben vezetésével a Fidesz megnyerte az országgyűlési választásokat. Első kormányának legfontosabb intézkedései közé tartozik a családi adókedvezmény bevezetése, a diákhitel, a fiatalok otthonteremtésének támogatása, a Széchenyi Terv megalkotása, illetve kiemelt jelentőséggel bír az ország 1999-ben NATO-hoz való csatlakozása. 2011-ben bevezette a határon túli magyarok számára az egyszerűsített honosítási eljárást, valamint új alkotmány került elfogadásra Alaptörvény néven. 2013-ban létrejött a Munkahelyvédelmi Akcióterv és a többlépcsős rezsicsökkentés. Harmadik kormányzata alatt bevezetésre került a Családi Otthonteremtési Kedvezmény (CSOK), elindult a Modern Városok Program. A 2015-ös migrációs válság idején kormánya kiépíttette a déli határzárat, életbe léptette a jogi határzárat. Negyedik kormányzata idején látott napvilágot a kettő vagy többgyermekes családokat támogató Családvédelmi Akcióterv.

Felcsúti kisvasút

Felcsúti kisvasút

A Népszabadság 2012 nyarán írta meg először, hogy vasutat kaphat Orbán Viktor miniszterelnök szülőfaluja: a Bicske és Székesfehérvár közti elhagyott sínek egy szakaszán nosztalgiavonat közlekedhet. A miniszterelnök alapította és Mészáros Lőrinc Felcsút polgármestere vezetésében álló Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány 2013-ban már kiemelt fejlesztési státuszt és 600 millió forint elszámolható uniós forrású közkiadási keretösszeget is kapott.

A magabiztos tervek akár napi 7,5 ezer utassal számolnak, ami szembetűnő, hiszen a budapesti Gyermekvasút legforgalmasabb hónapjaiban is csupán napi másfélezer utassal büszkélkedhet. A kivitelezést egyetlen pályázóként az ötletgazda Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány nyerte meg 2015 elején, az építkezés meg is kezdődött, ám a tervezett átadás fél évet csúszott 2016 tavaszára. Már az átadás előtt Orbán Viktor kijelentései alapján felröppent a hír, hogy akár Bicskén át Lovasberényig is meghosszabbíthatják a vonalat.

2017. szeptemberében az Átlátszó hozzájutott a projekt dokumentumaihoz. Ezekből kiderült, a projekttanulmány évi 10.000 utassal kalkulált, ami a március elejétől október végéig tartó nyolc hónapos üzemeltetési időszakban nagyjából napi 41 utast jelent. Az utasforgalmi adatok alapján ezt bőven teljesíti a felcsúti kisvasút, amin 2016-ban 30.219, 2017 június végéig pedig 18.314 fő utazott. A tervben évi kb. 1,5 millió forint veszteséget is kalkuláltak.

Találatok/oldal: Listázási sorrend:
Találatok: [12]  Oldalak:   1 2   >  >>

Veszettül titkolja a kormány a felcsúti kisvasút uniós pályázatában tett vállalásokat

Vajon milyen vállalásokat tett a kormány a felcsúti kisvasút 600 millió forintos uniós támogatásáért cserébe, és miért titkolják azokat? A Nemzetgazdasági Minisztérium az Átlátszó közadatigénylésére csak az EU-s projekteket összesítő kormányzati honlap linkjét küldte el válaszként, és a NAIH állásfoglalására sem reagált. Közben a kisvasút már csak hétvégente közlekedik.

Titkolja a kormány a felcsúti kisvasútra ígért utasszámról szóló dokumentációt

Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség államtitkára nemrégiben nyilatkozatban cáfolta a felcsúti kisvasútra kalkulált utasszámról szóló tavalyi infónkat, de ezután hiába kértük tőle a beruházás uniós támogatásával kapcsolatos dokumentációt. Adatigényléssel fordultunk a projektért felelős Nemzetgazdasági Minisztériumhoz, amely 30 nap után az EU-s projekteket összesítő kormányzati honlap linkjét küldte el válaszként. A NAIH-hoz fordulunk jogorvoslatért.

Mészáros Lőrinc tovább hasít

Az év első felében sem tétlenkedett az ország talán legsikeresebb gázszerelője, Mészáros Lőrinc. A miniszterelnök barátja a közelmúltban fociklubot, cégeket és szállodákat vásárolt. Cégeiből több milliárd forintos osztalékot vett fel, egyes számítások szerint 2015-ben naponta csaknem 10 millió forinttal gazdagodott. Ennek alapján a felcsúti selfmade man kéthónapos nyári szabadsága alatt is legalább félmilliárd forinttal lesz gazdagabb.

Állami pénzen épül tovább Orbán kisvasútálma

Még el sem készült a felcsúti kisvonat, de már azt tervezik, hogy tovább építik Bicskéig. Orbán Viktor tudhatott a tervekről, ezért csúszhatott ki a száján, hogy ha támadják a kisvasutat, meg kell hosszabbítani Bicskéig, akár Lovasberényig.

Huszonöt millió a felcsúti kisvasút meghosszabbításának tervére

Orbán Viktor még november elején jelentette ki, hogy „ha támadják a kisvasutat, akkor meg kell hosszabbítani Bicskéig, és ha akkor is támadják, akkor meg Lovasberényig.” Kiderült, hogy nem viccelt. A HírTV úgy tudja, hogy a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. már el is költött 25 milliót a hosszabbítás tervére.

Akár Bécsig is lehetne vonatozni Orbán falujából

Lehet, hogy nem lesz elszigetelt üzem a Felcsúton épülő kisvasút. Egy elképzelés szerint összekötnék ugyanis a Bicskénél tervezett keskeny nyomtávú vasúttal, és azon keresztül a hegyeshalmi „nagy” vasútvonallal. Vagyis kis túlzással, Orbán Viktor falujából akár Bécsig is lehetne vonatozni, persze átszállásokkal. Már azt is tudják, melyik cég készítheti el ehhez a megvalósíthatósági tanulmányt.

Közpénzből épül Felcsút, a "tehetséges falu"

"Ha támadják a kisvasutat, akkor meg kell hosszabbítani Bicskéig, és ha akkor is támadják, akkor meg Lovasberényig" - mondta Orbán Viktor a Felcsút óvodájának 60. születésnapján rendezett ünnepségen. A kormányfő szerint azért támadják kedvenc települését, mert "történik valami a faluban, fejlődik a falu".

Nagy csend övezi Orbán több százmilliós kisvasútját

Felcsúton tartották a menetrendet: elkészült a nyolcszázmilliós kisvasút három állomása. Vagy nem tartották, mert az egész pályaszakasznak el kellett volna készülnie. Kollégánk szeretett volna többet megtudni a felcsúti népsínműről, de körötte csend, amerre ment.

Már az EU is odafigyel a felcsúti építkezésre

KISIKLÓ ÁLMOK - Az Európai Unió figyelmét is felkeltette a felcsúti kisvasút fejlesztése. Úgy látszik, ez már kiütötte a biztosítékot, és mégsem lehet uniós forrásból az értelmetlennek tűnő fejlesztést megvalósítani.
Találatok: [12]  Oldalak:   1 2   >  >>