language

Személyek:

Orbán Viktor highlight_off
Földi László highlight_off

Orbán Viktor

Orbán Viktor (Székesfehérvár, 1963. május 31. – ) magyar jogász és politikus. 1998-tól 2002-ig, valamint 2010 óta Magyarország miniszterelnöke. Nős, felesége Lévai Anikó jogász. Öt gyermekük született: Flóra, GáspárRáhelSára és Róza.

Orbán Viktor 1987-ban szerezte meg jogi diplomáját az ELTE-n, ahol hallgatóként alapító tagja volt a Jogász Társadalomtudományi Szakkollégiumnak (1988-tól Bibó István Szakkollégium). 1984-ben részt vett a szakkollégium társadalomelméleti folyóiratának, a Századvég megalapításában, amelynek egyik szerkesztője lett. 1988-tól a Soros Alapítvány támogatásával működő Közép-Európa Kutatócsoport munkatársa volt, majd 1990-ig, az országgyűlési választásokig a Soros Alapítvány ösztöndíjával tanult Oxfordban.

Az 1988-ban megalakult Fidesz alapító tagja és 1989-ig szóvivője. 1988-1989-ben a párt országos választmányának tagja. 1989 nyarán az Ellenzéki Kerekasztal tárgyalócsoportjában és plenáris üléseken képviselte pártját. 1989-ben a Nagy Imre újratemetésén mondott beszédével vált országosan ismertté: beszédébenszabad választásokat és az orosz csapatok kivonulását követelte.

1990 óta országgyűlési képviselő, 1993-ig a Fidesz frakcióvezetője. 1992-2000 között a Liberális Internacionálé, 2003-2012-ig az Európai Néppárt, 2021-től aCentrista Demokrata Internacionálé egyik alelnöke. 1993-tól a Fidesz végrehajtó bizottságának tagja, 1993-2000 között, illetve 2003 óta a Fidesz elnöke. Az 1994-es országgyűlési választásokat követően az Országgyűlés Európai Integrációs Ügyek Állandó Bizottságának az elnökeként, majd az 1996-ban megalakult Új Atlanti Kezdeményezés (New Atlantic Initiative) magyar nemzeti bizottságának vezetőjeként is tevékenykedett.

1998-ban, 2010-ben, 2014-ben, 2018-ban és 2022-ben vezetésével a Fidesz megnyerte az országgyűlési választásokat. Első kormányának legfontosabb intézkedései közé tartozik a családi adókedvezmény bevezetése, a diákhitel, a fiatalok otthonteremtésének támogatása, a Széchenyi Terv megalkotása, illetve kiemelt jelentőséggel bír az ország 1999-ben NATO-hoz való csatlakozása. 2011-ben bevezette a határon túli magyarok számára az egyszerűsített honosítási eljárást, valamint új alkotmány került elfogadásra Alaptörvény néven. 2013-ban létrejött a Munkahelyvédelmi Akcióterv és a többlépcsős rezsicsökkentés. Harmadik kormányzata alatt bevezetésre került a Családi Otthonteremtési Kedvezmény (CSOK), elindult a Modern Városok Program. A 2015-ös migrációs válság idején kormánya kiépíttette a déli határzárat, életbe léptette a jogi határzárat. Negyedik kormányzata idején látott napvilágot a kettő vagy többgyermekes családokat támogató Családvédelmi Akcióterv.

Földi László

Földi László (Eger, 1956. november 13. –) ezredes, a Belügyminisztérium III/I-es csoportfőnökségének hírszerző tisztje, majd az Információs Hivatal műveleti igazgatója.

 

Magyar-történelem szakos tanári diplomájának megszerzése után Belügyminisztérium hírszerzéséhez (III/I csoportfőnökség) került, ahol az MSZMP tagja, majd alapszervezeti titkár lett. Közvetlen főnöke, Kocsis Kálmán utasítására már 1988-ban megkezdte a várható rendszerváltozás utáni időkre gondolva a hírszerzés új koncepcióinak kidolgozását. A rendszerváltás után a megújuló hírszerzésnél töretlenül folytatódott a karrierje. A megújult hírszerzés főigazgatója Kocsis Kálmán lett, a harmincas éveiben járó Földi László pedig hamarosan a műveleti igazgató, azaz a hírszerzés tényleges operatív tevékenységének közvetlen irányítója. Ezután kihelyezték a washingtoni magyar nagykövetségre összekötőnek az amerikai társszervekkel, valamint diplomáciai tapasztalatok, kapcsolatok szerzése céljából, mert Kocsis Kálmán benne látta lehetséges utódját.

 

1996 őszén azonban a Nyírfa-ügy miatt a baloldali kormány eltávolította Kocsis Kálmánt az IH éléről és hamarosan, 1997 tavaszán Földi Lászlónak is távoznia kellett. Az MSZP értékelése szerint ugyanis az IH belföldön is folytatott hírszerző tevékenységet, állítása szerint az orosz maffia ellen, és ennek során adatokat gyűjtöttek az MSZP, mint akkori kormánypárt egy sor képviselőjéről.A Nyírfa-ügy előzménye az Információs Hivatal 1996. november 14-én meginduló belső vizsgálata volt, melynek lezárását követően Nikolits István, Horn Gyula titkosszolgálati minisztere bejelentette, titkosszolgálati eszközökkel figyeltek meg egyes politikusokat. Földit és társait perbe fogták. 1999 márciusában megszületett a jogerős ítélet: a Fővárosi Bíróság Katonai Tanácsa Földit bűncselekmény hiányában mentette fel a jogosulatlan adatkezelés vádja alól és bizonyítottság hiányában az államtitoksértés vádja alól.

 

1998 után, a Fidesz-kormány idején Földi László a Defend őrző-védő biztonsági vállalat élére került. A kis cégből hamarosan, a Fidesz-kormány támogatásával, állami megrendelések révén, milliárdos forgalmú nagyvállalat lett. A 2002-es újabb kormányváltás után Földi László távozott a vállalat éléről, mivel arra számított, hogy az ő személye miatt az új kormány azt úgyis bedarálja, és meg akarta védeni a 2400 dolgozójuk munkahelyét. A vállalat élén Csintalan Sándor követte őt. Titkosszolgálati szakértőként azóta rendszeresen nyilatkozik, és publikál.

Találatok/oldal: Listázási sorrend:
Találatok: [2]  Oldalak:   1

A kormánypárti Facebook-különítmény arcai, akikre százmilliók mennek el

A kormánypárt fontos fegyverei lehetnek a kampányban a Megafon Központ influenszerei, akikbe már most több mint félmilliárd forintot invesztáltak. A beszélő fejek a kormány narratíváját visszhangozzák, és arra is jók, hogy még inkább elmossák a tény és vélemény, valamint a politikai szereplők és média közti határokat. Kérdés, hogy közlendőjük a Fidesz-tábor összerázásán kívül alkalmas-e arra, hogy megszólítsa a bizonytalanokat.
Találatok: [2]  Oldalak:   1