language

Személyek:

Orbán Viktor highlight_off

Akták:

Kaya Ibrahim és Josip Tot highlight_off

Orbán Viktor

Orbán Viktor (Székesfehérvár, 1963. május 31. – ) magyar jogász és politikus. 1998-tól 2002-ig, valamint 2010 óta Magyarország miniszterelnöke. Nős, felesége Lévai Anikó jogász. Öt gyermekük született: Flóra, GáspárRáhelSára és Róza.

Orbán Viktor 1987-ban szerezte meg jogi diplomáját az ELTE-n, ahol hallgatóként alapító tagja volt a Jogász Társadalomtudományi Szakkollégiumnak (1988-tól Bibó István Szakkollégium). 1984-ben részt vett a szakkollégium társadalomelméleti folyóiratának, a Századvég megalapításában, amelynek egyik szerkesztője lett. 1988-tól a Soros Alapítvány támogatásával működő Közép-Európa Kutatócsoport munkatársa volt, majd 1990-ig, az országgyűlési választásokig a Soros Alapítvány ösztöndíjával tanult Oxfordban.

Az 1988-ban megalakult Fidesz alapító tagja és 1989-ig szóvivője. 1988-1989-ben a párt országos választmányának tagja. 1989 nyarán az Ellenzéki Kerekasztal tárgyalócsoportjában és plenáris üléseken képviselte pártját. 1989-ben a Nagy Imre újratemetésén mondott beszédével vált országosan ismertté: beszédébenszabad választásokat és az orosz csapatok kivonulását követelte.

1990 óta országgyűlési képviselő, 1993-ig a Fidesz frakcióvezetője. 1992-2000 között a Liberális Internacionálé, 2003-2012-ig az Európai Néppárt, 2021-től aCentrista Demokrata Internacionálé egyik alelnöke. 1993-tól a Fidesz végrehajtó bizottságának tagja, 1993-2000 között, illetve 2003 óta a Fidesz elnöke. Az 1994-es országgyűlési választásokat követően az Országgyűlés Európai Integrációs Ügyek Állandó Bizottságának az elnökeként, majd az 1996-ban megalakult Új Atlanti Kezdeményezés (New Atlantic Initiative) magyar nemzeti bizottságának vezetőjeként is tevékenykedett.

1998-ban, 2010-ben, 2014-ben, 2018-ban és 2022-ben vezetésével a Fidesz megnyerte az országgyűlési választásokat. Első kormányának legfontosabb intézkedései közé tartozik a családi adókedvezmény bevezetése, a diákhitel, a fiatalok otthonteremtésének támogatása, a Széchenyi Terv megalkotása, illetve kiemelt jelentőséggel bír az ország 1999-ben NATO-hoz való csatlakozása. 2011-ben bevezette a határon túli magyarok számára az egyszerűsített honosítási eljárást, valamint új alkotmány került elfogadásra Alaptörvény néven. 2013-ban létrejött a Munkahelyvédelmi Akcióterv és a többlépcsős rezsicsökkentés. Harmadik kormányzata alatt bevezetésre került a Családi Otthonteremtési Kedvezmény (CSOK), elindult a Modern Városok Program. A 2015-ös migrációs válság idején kormánya kiépíttette a déli határzárat, életbe léptette a jogi határzárat. Negyedik kormányzata idején látott napvilágot a kettő vagy többgyermekes családokat támogató Családvédelmi Akcióterv.

Kaya Ibrahim és Josip Tot

Kaya Ibrahim és Josip Tot

Kaya Ibrahim és Josip Tot egy németországi török, illetve németországi horvát személy, akiknek több, tetemes köztartozást felhalmozó Fidesz-közeli (magyarországi) céget adtak el 1995-ben, illetve 1997-ben, vélhetően szándékos adócsalási célzattal. Az általuk felvásárolt cégek arra hivatkozva, hogy semmi közük a korábbi ügyletekhez, adósságaikat nem fizették meg, több százmilliós köztartozást tüntetve így el.

 

Találatok/oldal: Listázási sorrend:
Találatok: [5]  Oldalak:   1

Gyűlnek a csontvázak Polt Péter szekrényében – így züllött az ügyészség a politika kiszolgálójává

„Előző hivatali ciklusa idején már bőségesen bizonyította, hogy hivatalát nem pártatlan közszolgaként, hanem megbízója kiszolgálójaként tölti be.” Ezt hazánk legfőbb ügyészéről, Polt Péterről írta Kis János az ÉS-ben, miután 2010-ben Polt újra bizalmat kapott a Fidesz-KDNP részéről. A bíróság által jogerősen is szabad vélemény-nyilvánításnak kimondott cikk óta eltelt évek mintha még inkább beigazolták volna a filozófus szavait, hiszen az általa vezetett ügyészség közvetlenül vagy a nyomozás felügyeletén át olyan botrányokban vált részessé, mint Polt lánya élettársának kiengedése a Quaestor nyomozásból vagy a Rogán-ügyekben tett feljelentések elutasítása.

Schlecht Csaba: Persze, Lajos

Orbán klasszikus szocialista médiavilágot akar, kizárólag kormánypárti vagy legfeljebb abszolút semleges sajtót, amit „az igazságot csak mi tudjuk” felfogás vezet. Ennek végrehajtására mondott nemet Simicska Lajos – állítja a G-napon a Lánchíd Rádió főszerkesztőjének kinevezett Schlecht Csaba, kinek nevét még a kilencvenes években, a Kaya Ibrahimhoz és Josip Tothoz köthető cégeladások kapcsán ismertük meg. A sajtót akkoriban annyira kerülte, hogy egyesek még a létezését is kétségbe vonták. Első interjújában szó esik az Index sorsáról, Spéderről, a Class FM-ről és persze „Lajos utasításairól”.

Simicska embere kimondta, hogy jobban szeretné Vonát miniszterelnöknek

Interjút adott Schlecht Csaba, Simicska Lajos egyik közeli bizalmasa, a Lánchíd Rádió főszerkesztője, aki beszél az Orbán-Simicska viszonyról, a G-nap előtti állítólagos kézi vezérlésről, illetve arról, hogy vált ellenzékivé Simicska médiája. Schlecht szerint jobb lenne az országnak, ha Vona Gábor lenne a miniszterelnök.

Fecniként tépte ketté Simicska a jobboldalt

Váratlanul teljesült a fenyegetésnek beillő jóslat, péntek délután a Magyar Nemzet, a Hír TV és a Lánchíd Rádió vezetőségének a lemondása után totális háborúvá fajult Orbán Viktor miniszterelnök és Simicska Lajos viszonya. A kormány holdudvarán egyik pillanatról a másikra lett úrrá a káosz. A vállalkozó százmilliós bevásárlással nyugtatta meg magát.

Bárándy szerint Schlecht "hivatalból ártatlan"

Az igazságszolgáltatás és az egész szakma miatt "ég az arcom" - mondta Bárándy Péter, a Budapesti Ügyvédi Kamara főtitkára az [origo]-nak annak kapcsán, hogy a Fővárosi Főügyészség elutasította a Schlecht-ügy megszüntetése miatti panaszokat.
Találatok: [5]  Oldalak:   1