K-Monitor Adatbázis

Orbán Viktor (Székesfehérvár, 1963. május 31. – ) magyar jogász és politikus. 1998-tól 2002-ig, valamint 2010 óta Magyarország miniszterelnöke. Nős, felesége Lévai Anikó jogász. Öt gyermekük született: Flóra, Gáspár, Ráhel, Sára és Róza.

Orbán Viktor 1987-ban szerezte meg jogi diplomáját az ELTE-n, ahol hallgatóként alapító tagja volt a Jogász Társadalomtudományi Szakkollégiumnak (1988-tól Bibó István Szakkollégium). 1984-ben részt vett a szakkollégium társadalomelméleti folyóiratának, a Századvég megalapításában, amelynek egyik szerkesztője lett. 1988-tól a Soros Alapítvány támogatásával működő Közép-Európa Kutatócsoport munkatársa volt, majd 1990-ig, az országgyűlési választásokig a Soros Alapítvány ösztöndíjával tanult Oxfordban.

Az 1988-ban megalakult Fidesz alapító tagja és 1989-ig szóvivője. 1988-1989-ben a párt országos választmányának tagja. 1989 nyarán az Ellenzéki Kerekasztal tárgyalócsoportjában és plenáris üléseken képviselte pártját. 1989-ben a Nagy Imre újratemetésén mondott beszédével vált országosan ismertté: beszédébenszabad választásokat és az orosz csapatok kivonulását követelte.

1990 óta országgyűlési képviselő, 1993-ig a Fidesz frakcióvezetője. 1992-2000 között a Liberális Internacionálé, 2003-2012-ig az Európai Néppárt, 2021-től aCentrista Demokrata Internacionálé egyik alelnöke. 1993-tól a Fidesz végrehajtó bizottságának tagja, 1993-2000 között, illetve 2003 óta a Fidesz elnöke. Az 1994-es országgyűlési választásokat követően az Országgyűlés Európai Integrációs Ügyek Állandó Bizottságának az elnökeként, majd az 1996-ban megalakult Új Atlanti Kezdeményezés (New Atlantic Initiative) magyar nemzeti bizottságának vezetőjeként is tevékenykedett.

1998-ban, 2010-ben, 2014-ben, 2018-ban és 2022-ben vezetésével a Fidesz megnyerte az országgyűlési választásokat. Első kormányának legfontosabb intézkedései közé tartozik a családi adókedvezmény bevezetése, a diákhitel, a fiatalok otthonteremtésének támogatása, a Széchenyi Terv megalkotása, illetve kiemelt jelentőséggel bír az ország 1999-ben NATO-hoz való csatlakozása. 2011-ben bevezette a határon túli magyarok számára az egyszerűsített honosítási eljárást, valamint új alkotmány került elfogadásra Alaptörvény néven. 2013-ban létrejött a Munkahelyvédelmi Akcióterv és a többlépcsős rezsicsökkentés. Harmadik kormányzata alatt bevezetésre került a Családi Otthonteremtési Kedvezmény (CSOK), elindult a Modern Városok Program. A 2015-ös migrációs válság idején kormánya kiépíttette a déli határzárat, életbe léptette a jogi határzárat. Negyedik kormányzata idején látott napvilágot a kettő vagy többgyermekes családokat támogató Családvédelmi Akcióterv.

A Vasárnapi Hírek (VH) 1985 óta, vasárnaponként megjelenő magyarországi hetilap volt. 1994-ben lett a Fenyő János tulajdonában lévő VICO-médiabirodalom része, 1996-tól pedig az Egyesült Kiadói Holding Kft-be csoportosította a kiadói jogokat. 1999-ben a VNU Budapest Lapkiadó Rt.-hez került. 2001-ben a Sanoma Budapest Zrt. megvette a VNU magyarországi érdekeltségeit, azonban portfóliójától idegennek ítélte a VH-t, ezért továbbadta a kiadói jogokat a szerkesztőség tagjai által alakított VH Kiadó Kft.-nek. 2010-ben a lap átkerült a Geomédia kiadóhoz, majd 2016-ban a Népszavával együtt a XXI. század Média Kft.-hez (Puch László érdekeltsége). Mivel az új tulajdonos politikai motivációi, illetve a mögöttes politikai erők kideríthetetlenek voltak, nem sokkal később Gál Zoltán távozott a laptól, sőt utóda, a 2017 elején kinevezett Kertész Anna is felmondott év végén. A Népszava részéről tájékoztatták a sajtót 2018. november 29-én, hogy a napilap integrálni fogja saját kiadója másik lapját, a Vasárnapi Híreket. 2018. december 15-én először jelent meg a korábbi Vasárnapi Hírek szerkesztőségétől a Népszava új nyolcoldalas szombati melléklete, a Visszhang.