K-Monitor Adatbázis

A kémprogramokat az ellenfelek, az újságírók és a civil társadalom megfigyelésére, megfélemlítésére és hiteltelenítésére használták, a jövőben így csak szigorú feltételek teljesülése esetén kellene engedélyezni őket, emellett a nemzetbiztonság egységes meghatározására is szükség lenne. Ezek állnak azokban a jelentésekben, amelyet az EU illetékes vizsgálóbizottsága fogadott el a kémprogramokkal kapcsolatban.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) vizsgálja a DatAdat Proffessional Kft. könyvelési anyagait, miután azok jelentős részét a könyvelést végző egyéni vállalkozó be nem jelentett irodájából sikerült lefoglalniuk a nyomozóknak – közölte a NAV csütörtökön az MTI-vel. Azt írták, a gyanú szerint a DatAdat Professional Kft. 2020-ban illegális módon csökkentette fizetendő adóját, a cég valótlan tartalmú nyilatkozatot tett bevallásában, így a költségvetésnek vagyoni hátrányt okozhatott.

Két hónap alatt két megfigyelési-adatgyűjtési botrány robbant ki Érden. Ingatlannyilvántartási adatokat kértek le illegálisan fideszes (és más ügyben, nem fideszes) képviselőkről hónapokon át, majd nem sokkal később lehallgató-készüléket találtak a városházán. A két ügy jó alkalmat teremtett arra, hogy Fidesz és az ellenzéki szövetség egymást gyanúsítsa kémkedés miatt. Egyelőre annyi bizonyos, hogy a rendőrség mindkét ügyben nyomozást indított ismeretlen tettes ellen.

Varga Judit igazságügyi miniszter egy számára sértő Facebook-poszt miatt tett feljelentést, a Budapesti Rendőr-főkapitányság pedig azonnal nyomozást indított az ügyben. Ugyanezen a napon megszüntették az eljárást az Audi győri Logisztikai Központjának létesítése előtti földügyekben, amelyek kapcsán Borkai Zsolt volt győri polgármester neve is felmerült. A korrupciós ügybe keveredett Völner Pált a mai napig nem tartóztatták le, miközben a Városháza „eladása” kapcsán össztűz alá került a budapesti városvezetés. Dokumentált esetek kerülnek süllyesztőbe, miközben a bolha olykor elefántnak látszik.

Idén, a Pegasus-botrány kirobbanásáig 928 nemzetbiztonsági célú titkos információgyűjtést hagyott jóvá az igazságügyi miniszter, majdnem annyit, mint 2015-ben egész évben. Idén naponta csaknem 5 engedélyre került pecsét, ami több, mint 2014 óta bármikor.

Azt gondolná az ember, hogy az Orbán Viktor miniszterelnök által rendszere legfontosabb pillérének titulált legfőbb ügyész, Polt Péter az ostorát csattogtatva, perdöntő bizonyítékokat eltüntetve érte el, hogy beosztottai a politikusok számára kínos, kellemetlen ügyeket frappáns indoklásokkal szüntessenek meg, holott az emberi gyarlóság is jelentősen az ügyek kifulladására játszott. A legfőbb ügyész pályaívével, valamint az ügyészség által olykor sajátos indoklással megszüntetett politika-közeli ügyekkel már foglalkoztunk, most jöjjön az, hogy a 2002-es kormányváltás után miként dőlt dugába az előző ciklus gyanús ügyeinek számonkérése. Nem kellett nagyon erőltetni, az elszámoltatásért felelős államtitkárt viszont később elítélte a bíróság.

Bizalmas adatokkal házalt, feljelentéseket diktált a vád szerint a lebuktatott alezredes, megbízói között ügyvédek is voltak.

Szél Bernadett társelnök a nemzetbiztonsági bizottság elé vinné az ügyet, már csak a nyomozó hatóságok hitelességének megőrzése érdekében is. A kormányt pedig felszólította arra, tartsa távol magát a nyomozásoktól, és ne akarjon a vizsgálatok lezárulta előtt ítéletet hirdetni.

Szeretné tudni, hogy a megvételre kinézett autót körözik-e, mert lopott? Kíváncsi arra, hogy az üzlettársa ellen folyó büntetőeljárásban érintetté válhat-e? A lakásvásárlásnál gond lehet a tulajdonossal, mert priusza van, és korábban éppen ingatlancsalás miatt büntették meg? Pénzért minden információ beszerezhető, de ha jók az ember kapcsolatai, még ingyen is.

Nyolcezer eurós (2,4 millió forintos) pénzbüntetésre ítélte kedden a párizsi büntetőbíróság Bernard Squarcinit, a francia titkosszolgálatok egyik korábbi vezetőjét, amiért 2010-ben törvénytelen módon megszerezte a Le Monde című lap egyik, a hatalom szempontjából kényes ügyön dolgozó újságírójának híváslistáját