Jogerősen felmentette a kémkedés és bűnpártolás vádja alól Szilvásy György volt titkosszolgálati minisztert, illetve Galambos Lajos és Laborcz Sándor volt titkosszolgálati vezetőket a Fővárosi Ítélőtábla. A hétfőn kihirdetett másodfokú, jogerős határozatnak csak a rendelkező része nyilvános. A kémper ugyanis államtitok miatt mindvégig zárt ajtók mögött zajlott, így hivatalosan semmit sem tudni arról, mi is volt a tárgya.
Már csak politikai döntés kell ahhoz, hogy nyilvánosságra lehessen hozni a Gyurcsány-kormány idején a polgári titkosszolgálatokat alapjaiban megrázó orosz hírszerzési akció részleteit, értesült a Magyar Idők a döntéshozókhoz közel álló körökből. Ebben önmagában nincs újdonság, mivel azt, hogy egy titkosszolgálati ügy részletei nyilvánosak legyenek-e vagy sem, mindig az éppen kormányon lévő politikai vezetés dönti el. Ami miatt mégis érdekes ez a hír, hogy ha helytálló az egyébként kormányközeli Magyar Idők értesülése, akkor simán lehet, hogy az Orbán-kormány éppen a kampányban oldja fel az akták titkosítását, ezzel odaszúrva az MSZP-nek és a DK-nak, hiszen ez utóbbit vezeti Gyurcsány Ferenc. Ez egyébként nem lenne példátlan lépés, hasonlóan történt a Porik-Laborcz-találkozó nyilvánosságra hozatalánál.
Többek közt azért is pénzt kapott a Political Capital, hogy megjósolta, lesz-e rendzavarás március 15-én.
Felmentette Laborc Sándort a jogosulatlan információszerzés vádja alól a Fővárosi Törvényszék katonai tanácsa - erősítette meg Zamecsnik Péter, a Nemzetbiztonsági Hivatal korábbi főigazgatójának védője az MTI-nek szerdán.
Laborc Sándort saját állítása szerint a kormányváltás óta nyolc ügyben hallgatták ki gyanúsítottként, kilencszer rabosították, hét ügyben vádat emeltek ellene.
Újra kell tárgyalni az UD Zrt. vagyonvédelmi vállalkozáshoz köthető ügyet, és a per kedden kezdődik a Fővárosi Törvényszéken. Szilvásy György volt szocialista titokminisztert hivatali visszaéléssel vádolják, de érintett az eljárásban Dávid Ibolya, az MDF egykori elnöke és volt pártja frakcióvezetője is. Hasonló esetek ma is vannak.
Bűncselekmény hiányában felmentette a Fővárosi Bíróság Katonai Tanácsa az egykori Nemzetbiztonsági Hivatal volt főigazgatóját több vádpontban. Az ügynek nincs vége, mert a ítéletnek ezt a részét az ügyészség nem fogadta el, a döntés másik része pedig a magántitok megismerése miatt elmarasztalt vádlottnak nem tetszett.
Nem követett el hivatali visszaélést Laborc Sándor a Fővárosi Törvényszék elsőfokú ítélete szerint, viszont bűnösnek találták magántitok jogosulatlan megismerésében. Mivel a Nemzetbiztonsági Hivatal egykori főigazgatójának ügyeiben minden adat államtitok, még azt sem lehet tudni, pontosan miről szólt az eljárás, de a feltételezések szerint Orbán Viktor és Kövér László jogtalan megfigyelése volt a vád.
Több mint egy héttel a hír megjelenése után végre hivatalosan is megtudtuk: mintegy 265 milliót fizet kártérítés címén a 2008-as megfigyelési botrányba belerokkant UD Zrt.-nek az állam. Azt, hogy a cég mennyiben felelős azért, mert bajba került, senki nem vizsgálta.
