language

Kulcsszavak:

adatigénylés highlight_off

Akták:

Letelepedési kötvény-biznisz highlight_off

Letelepedési kötvény-biznisz

Letelepedési kötvény-biznisz

Letelepedési kötvény vásárlásával Uniós tagországon kívüli állampolgár schengeni tartózkodási engedélyt, illetve hat hónap után letelepedési engedélyt szerzett, amellyel szabadon utazhatott, céget alapíthatott a schengeni övezetben. Utóbbi érvényessége határozatlan idejű, élethosszig tart, továbbá családtagok is jogosultságot szerezhettek családegyesítési céllal. A kötvény futamideje 5 év, amelyet lejáratkor egy összegben a Magyar Állam visszavásárol az eredeti névértéken. A letelepedési államkötvény forgalmazói kizárólag erre a célra jöttek létre, többnyire külföldi székhelyű, offshore országokban. A kereskedési jogot a Gazdasági Bizottság egyedi döntése alapján szerezték meg. Profitjuk két részből állt: a közvetítői díj, valamint a kötvény diszkontált vásárlása és a névértéken való kifizetése közötti különbség. Másodlagos forgalmazókként több budapesti és külföldi cég is jelen volt a piacon.

A rendszer átláthatatlansága abból is eredt, hogy nem lehet tudni, pontosan mely közvetítő cégeknél jegyezték le az egyes kötvényeket, ugyanis „az Államadósság Kezelő Központ Zrt.-vel kötött szerződések részét képező adatok üzleti titoknak minősülnek”. A kötvényeket pályáztatás nélkül kiválasztott, jellemzően offshore hátterű cégek forgalmazták. A rendszert úgy építették fel, hogy valójában soha egyetlen államkötvény sem kerül egyetlen letelepedni próbáló külföldi állampolgár tulajdonába, így a titokzatos közvetítőknek jelentős mozgásterük volt - és magas profithányaddal dolgoztak.

Rogán Antal az országgyűlési gazdasági bizottságának elnökeként 2012-ben kezdeményezte a letelepedési kötvény-konstrukció kidolgozását. A törvényt egy Fidesz-közeli ügyvéd, Kosik Kristóf irodája szövegezte meg, mely aztán részt vett az adminisztratív lebonyolítás intézésében is. A 2013-ban induló rendszer egyik haszonélvezője, a közvetítő Arton Capital Kft. is kötődik Rogánhoz: a cég a politikus egykori egyetemi társáé, Balogh Radosztináé. A cég irodáját 2017 őszén (egy héttel a kötvényprogram leállítása után) kirabolták, 200 millió forintot és a kötvényüzlet dokumentációját is elvitték. Az ügyben még azóta, több éves nyomozás után sincs gyanúsított, az azonban valószínűsíthető, hogy a betörés belső segítséggel történt. 

Támogasd adód 1%-ával a sajtóadatbázis fenntartását,

hogy a korrupciós ügyek ne tűnjenek el a süllyesztőben!

A Fidesz-dominanciájú gazdasági bizottság számos – részben vagy egészben magyar hátterű – offshore cégnek adott felhatalmazást a közvetítésre, amikor országonként leosztotta köztük a piacot. Az egyetlen magyarországi bejegyzésű a már említett Arton volt. A magasan legtöbb lejegyzést produkáló kínai piacon egy Nagy Kajmán-szigeten bejegyzett cég közvetített, melyet az a kínai bankár képvisel, aki Habony Árpádnak foglalt helikopteres városnézést Hongkongban. (Mint később kiderült Habony hongkongi Asia Frontier Limited nevet viselő cége ugyanahhoz a titkárcéghez volt bejegyezve, mint két letelepedési kötvényekkel is foglalkozó kínai cég.)

A sorozatos botrányok és politikai nyomásgyakorlás után a kabinet a rendszer felülvizsgálatát ígérte, majd 2017 januárjában a Kormány döntést hozott a konstrukció kivezetéséről. A Transparency International Magyarország és a Költségvetési Felelősségi Intézet Budapest megállapította, hogy a letelepedési kötvény program „összességében érdemi hasznot nem hozott sőt, 30 milliárd forintot buktak az adófizetők a programon, miközben súlyos nemzetbiztonsági kockázatot jelentő személyek jutottak be az országba komoly ellenőrzés nélkül”. A 444 és a Direkt36 információi szerint így kapott tartózkodási engedélyt a kábítószer- és fegyverkereskedelemben és pénzmosásban utazó nemzetközi bűnszervezet tagja, Salmo Bazkka, illetve Atiya Khoury, Bassar al-Aszad szír elnök legfontosabb pénzembere is. A több tízmilliárdos veszteséggel szemben a közvetítő cégeknek 162 milliárd forintot hozott a letelepedési kötvény-biznisz.

 

 

Találatok/oldal: Listázási sorrend:
Találatok: [23]  Oldalak:   1 2 3   >  >>

Döntött a Kúria, nyilvánosságra kell hozni az offshore cégek letelepedési kötvényjegyzéseit

Egy több mint két éve húzódó jogvita végére tett pontot mai ítéletével a Kúria. A vita arról szólt, hogy nyilvános adatnak minősülnek-e a letelepedési programban részt vevő közvetítővállalkozások kötvényjegyzései.

Átjáróház a letelepedési kötvényprogram? Csak húszan buktak el a sok ezerből

Húszezer kérelmezőből csak húsz letelepedésikötvény-igénylőt és 44 hozzátartozót utasítottak vissza a magyar hatóságok nemzetbiztonsági vagy közbiztonsági kifogással az egész világról a kötvényprogram négyéves fennállása alatt – közölte Végh Zsuzsanna, a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal főigazgatója az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottságának részben zárt ülésén, március 5-én. A szerv vezetője valójában nem a letelepedési kötvényekről, hanem a „tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet” kormány általi meghosszabbításával összefüggésben szólalt meg, de az ellenzéki képviselők kérdéseire váratlanul megemlítette azokat az adatokat, amiket eddig nem hoztak nyilvánosságra. Lapunk közérdekűadat-igénylésére a bevándorlási hivatal eddig csak annyit ismert el, hogy három kínai magánszemély kérelmét utasították vissza nemzetbiztonsági okokból.

Hiányos a letelepedési kötvényes cégek dokumentációja

Feljelentést fontolgat a Transparency International Magyarország (TI) korrupcióellenes szervezet a lapunk által feltárt letelepedésikötvény-üggyel összefüggésben. A Magyar Nemzet és a TI korábban közérdekű-adatigénylési pert nyert az Országgyűlés gazdasági bizottságával szemben. A másodfokú, jogerős bírósági ítélet után a bizottság kiadta a letelepedésikötvény-programban engedélyt kapó nyolc cég dokumentációját, de vélhetően nem az összeset. – A TI jelenleg ellenőrzi és elemzi a kapott adatokat, amelyek az eddigi tanulmányozás alapján meglehetősen hiányosnak tűnnek – mondta lapunknak Ligeti Miklós, a civil szervezet jogi vezetője.

Végleges: húszezer bevándorló érkezett a kötvényprogrammal

Több mint fél évvel a letelepedési kötvényprogram felfüggesztését követően közölte a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal (BMH) a végleges adatokat. Ezek szerint 6538 külföldi személy kapott letelepedési engedélyt befektetőként és további 47 fő tartózkodási engedélyt, vagyis ennyien nem éltek a lehetőséggel, és nem váltották át a tartózkodási engedélyt letelepedési engedélyre – válaszolta a BMH a Lánchíd Rádió közérdekűadatigénylésére. Összesen tehát 6585 külföldi vett részt a programban. Családegyesítés címszó alatt további 13 300 bevándorló kapott magyar letelepedési engedélyt.

Óriási pénzt értek Orbán Viktor migránsai

Kissé tisztult a kép a magyar letelepedésikötvény-programmal kapcsolatban, miután több hónapnyi titkolózás után a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal (BMH) megtörte a csendet, és megosztott egy adatmorzsát Demeter Márta LMP-s országgyűlési képviselővel. A politikus közérdekűadat-igénylésére válaszolva a BMH közölte, hogy 6211 külföldi jegyzett le a közvetítő magáncégeken keresztül letelepedési magyar állampapírt, vagyis ennyien kaptak letelepedési engedélyt a programon keresztül. Ezek azonban nem a végleges adatok, mivel a hivatal nem közölte a családegyesítés útján kiosztott engedélyek számát.

Titkos a kötvényes bevándorlók pontos száma

Feltűnően hallgat a kormány a letelepedési kötvények ügyében. Hiába kérdeztünk többször is rá, milyen eredménnyel végződött a márciusban felfüggesztett program, hány bevándorló érkezett Magyarországra, nem kaptunk érdemi választ a hatóságoktól. Legutóbb egy hónapja küldtük el kérdéseinket a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatalhoz (BMH), ahonnan tegnap – nagy nehezen – sikerült egy néhány soros választ kicsikarni.

Orbán húszezer bevándorlót engedett be

Csak szeptember közepén láthatunk tisztán letelepedésikötvény-ügyben, miután Orbán Viktor miniszterelnök egy elegáns mozdulattal kitolta az ügyintézési határidőt. Hiába szünetelteti a kormány március 31-től a letelepedési programot, még mindig nem állnak rendelkezésre végleges adatok arról, hogy hány bevándorló érkezett a kötvényprogramon keresztül Magyarországra. Demeter Márta független országgyűlési képviselő június 30-i dátummal kérte le az adatokat. Pintér Sándor belügyminiszter írásbeli válaszából azonban kiderült, hogy több száz befektetőnek és több ezer családtagnak még ügyintézés alatt áll a letelepedési engedélye.

Az ügyészség a kötvénymutyit is megvédi

Bár hónapokig tartott a Magyar Nemzet és a Legfőbb Ügyészség levelezése, a Polt Péter vezette testület nem vette a fáradságot, hogy a jogszabályok szerint kezelje lapunk feljelentését. Ehelyett egy régi receptet porolt le, és a letelepedési államkötvényekre vonatkozó adatszolgáltatással összefüggő büntetőeljárást ugyanazzal a törvénysértő intézkedéssel zárta le, amit már a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alapítványai ügyében is alkalmazott. Az ügy előzménye az volt, hogy lapunk jogerősen pert nyert az egyik kötvényforgalmazó céggel kapcsolatban az Országgyűlés gazdasági bizottsága ellen. Miután a Bánki Erik fideszes politikus vezette testület az ítélet jogerőre emelkedését követően hónapokig nem adta ki a Migrat Immigration Asia Ltd.-vel kapcsolatos közérdekű adatokat, a lapunkat képviselő ügyvéd felszólítást küldött a bizottság jogi képviselőjének.
Találatok: [23]  Oldalak:   1 2 3   >  >>