K-Monitor Adatbázis

Vádat emeltek egy adócsaló bűnszervezet ellen, amelynek tagjai jogosulatlanul vettek igénybe pályázati támogatásokat, a munkát terhelő adókat és járulékokat pedig nem fizették be, így a hazai és az európai uniós költségvetésnek mintegy 8,7 milliárd forint kárt okoztak. A szervezet 67 vádlottját – köztük 14 vádlottat bűnszervezet tagjaként – különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalással, pénzmosással és gazdasági vesztegetéssel, valamint hamis magánokirat felhasználással vádolják. Két pályázattal kapcsolatban OLAF-vizsgálat is folyt, amelynek ajánlását a nyomozás során figyelembe vették.

Bánhidi Balázs korábbi csömöri Fidesz-elnököt költségvetési csalás miatt elsőfokon elítélték, egy másik, garázdaság vétségének gyanúja miatt indított, a rendőrség által egyszer már lezárt ügyét az ügyészség újranyitotta. Takó Csaba korábbi önkormányzati képviselő-jelölt ellen magánokirat-hamisítás vétsége miatt hamarosan vádat emelhetnek.

Szó szerint ugyanazzal mentegeti a rendőrség Sztojka Attila roma kapcsolatokért felelős kormánybiztost, a Belügyminisztérium alá tartozó Társadalmi Esélyteremtési Főigazgatóság főigazgatóját, amivel Gyurcsány Ferenc és legfanatikusabb hívei védték az őszödi beszédet - derül ki egy lapunk birtokába került dokumentumból.

Bár a kormány évek óta titkolja a pontos összeget, az Átlátszó most megtudta: Magyarországnak 7,8 millió euró (mai árfolyamon közel 2,8 milliárd forint) uniós támogatást kellett visszafizetnie az Öveges-program félrement pénzei és az Európai Szociális Alap más, szabálytalan pályázatai miatt. A természettudományok középiskolai oktatásának fejlesztését célzó programra a mai euróárfolyammal számolva közel 19 milliárd forintnyi uniós támogatást költöttek el az iskolákat fenntartó önkormányzatok. Az ügyben hét évig folyt a nyomozás különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntettének gyanúja miatt. Tavaly vádat emelt az ügyészség, de még mindig nem tudni, mikor kerülnek bíróság elé a felelősök.

A dörzsölt faluvezetőhöz a végletekig ragaszkodnak a falubeliek, elnézik a stiklijeit.

Írásban tett vallomást kedden a Gyulai Járásbíróságon Tát Margit méhkeréki fideszes polgármester, akit az ügyészség jelentős összegre elkövetett költségvetési csalással és hamis okirat felhasználásával vádol egy 31 milliós, fiataloknak szóló program ügyében. A projekt dokumentációját ellenőrizve az Emmi viszont mindent rendben talált, végül mégis büntetőügy lett a történtekből.

Mind a nyomozóknak, mind az ügyészségnek, mind a bíróságnak megtagadta eddig a vallomást Tát Margit méhkeréki fideszes polgármester, miközben ártatlannak vallja magát. Holott költségvetési csalással és hamis magánokirat felhasználásával vádolja őt a Gyulai Járási Ügyészség, amiért egy EU által támogatott 31 milliós bűnmegelőzési projekt forrásait ismeretlen célra használta fel. Bohózatszerű tanúvallomások sora hangzott el a tárgyaláson.

A rendszerváltás óta eltelt harminc évben nem vádoltak politikust olyan súlyos bűncselekményekkel, mint most a kormánypárti frakció dél-békési tagját, Simonka Györgyöt, aki 2010 óta néma leventeként „vitézkedik” a parlamentben. Mit tehet ilyen esetben a képviselőcsoport? – fordultunk az elmúlt hónapokban ötször Kocsis Máté frakcióvezetőhöz. Különösen, hogy időközben pártbeli kizárására is javaslat született. Válasza nem meglepő, és nem is mulatságos.

Versend egy kis település Baranya megyében, alig több mint kilencszáz lakossal. A többségében roma lakta falu már többször került a hírekbe, például azért, mert polgármesterét, Kárász Istvánt költségvetési csalás és hamis magánokirat felhasználása miatt tavaly elítélték, igaz, nem jogerősen. Néhány helyi most azt állítja, egy időre a gyerekek sem kaptak meleg ebédet, mert az arra szánt hatmillió forintot a beszállító nem kapta meg. Közben pedig egy sor hasonló beruházást is jelentettek a kormányhivatal és a NAV felé, amelyekre bár tízmilliókat kapott az önkormányzat, mégsem valósultak meg rendesen.

Újraindult az a büntetőper, amelyben Simon Gábort, az MSZP volt elnökhelyettesét különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalással, hamis magánokirat felhasználásával, valamint közokirat-hamisítással vádolja az ügyészség. Az elsőfokú eljárást azért kell megismételni, mert változott a bíró személye. Csütörtökön a Fővárosi Törvényszéken a bíró a korábbi eljárás jegyzőkönyveit ismertette.