K-Monitor Adatbázis

Sorra jelent be vizsgálatokat a tavaly létrehozott Integritás Hatóság, ám az Európai Számvevőszék attól tart, Magyarország látszatintézkedésekkel pipálná ki a jogállamisági elvárások teljesítését.

Egy ötvenezer forintos, egy évvel a rajta szereplő dátum után vásárolt számlával bizonyítaná Süli János családi cége, hogy valódi munkára kapta az EU-pénzt, miközben a tehenészetben nem találtak a vizsgálat vezetői sem teheneket, sem mezőgazdasági munkára utaló jelet.

Hét évvel ezelőtt húszmillió forintos beruházást ígért a Heves megyei Mezőszemere önkormányzata a lakosoknak. A pénzt sportpálya felújítására költötték, ám nem haladt minden a tervek szerint. Az akkori polgármester javaslatára a falu vezetése annak ellenére kifizette a kivitelezőt, hogy nem sikerült végére érni a munkálatoknak. A projekt azóta sem fejeződött be, jelenleg vállig érő gaz és háló nélküli kapuk fogadják az odalátogatókat. Az önkormányzat pedig eléggé ráfizetett a történetre: a Belügyminisztérium egy ellenőrzést követően visszakérte a 20 milliós támogatást, azok kamataival együtt. Videóriport!

Az Egri Korona Borház Kft. ügyvezetője ellen, akit a sajtóban Fidesz-közeli vállalkozóként emlegetnek, költségvetési csalás, illetve hamis magánokirat felhasználása gyanújával nyomoz az adóhatóság. A cég tavaly 372 millió forintos támogatást kapott munkásszállások kialakítására.

Ötmilliárd forintos geotermikus fűtési rendszer – termálkút és a hozzá kapcsolódó hőközpontok – kiépítésére kért és kapott 2,5 milliárd forintos uniós támogatást a helyi önkormányzat bevonásával alakult projektcég és az NFP Nemzeti Fejlesztési Programiroda konzorciuma a Bács-Kiskun megyei Zsanán. Az önerő azonban nem állt a projektcég rendelkezésére a KEHOP pályázathoz, ezt egy napon belüli előtörlesztett hitelszerződéssel oldották meg. A nem létező önerő igazolásával 1,2 milliárd forintos támogatási előleget hívtak le, ami a projektcégtől a tulajdonosok kapcsolt vállalkozásaihoz és magánszámláira vándorolt. Bár a befejezési határidő közeledtével kiírtak egy közbeszerzést, a beruházás nem valósult meg, a támogatási előleget pedig úgy tűnik, hogy nem a geotermikus projektre költötték. A hatóságok költségvetési csalás gyanújával nyomoznak.

Nagyobb vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás miatt emeltek vádat egy Heves megyei kistelepülés polgármestere ellen. A vádirat szerint a településvezető két projekt támogatására kötött szerződést az illetékes járási hivatallal. A megállapodások értelmében az önkormányzat 35 álláskeresőt foglalkoztathatott, amihez a hivatal 35 millió forintot meghaladó összegű támogatást nyújtott.

A járási hivatallal két meg nem nevezett projektre kötött támogatási megállapodást egy Heves megyei település polgármestere, ám egy közmunkást, akit mindkét projekthez felvett papíron, inkább a helyi múzeumban foglalkoztatott.

Szabálytalanságok gyanúja miatt eljárást indított az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) tíz Heves megyei településen, ahol európai uniós forrásból különös körülmények közt építettek piacokat – értesült a 24.hu.

A Heves Megyei Főügyészség - a vállalkozása által fizetendő adót jogellenesen csökkentő elsőrendű vádlott mellett - vádat emelt további tíz olyan vállalkozó ellen is, akik anyagi haszon fejében közreműködtek egy 150 millió forintot meghaladó összegű áfacsalásban - adta hírül a főügyészség.

Tanulságos történet a Heves Megyei Főügyészségtől.