K-Monitor Adatbázis

A magyar szervezett bűnözés pénzügyi alapjait annak idején főként betörésekkel teremtették meg a később bandákat működtető „keresztapák”. Kihasználva a liberalizálódó gazdasági környezetet, az „alapító atyák” pénzüket a szerencsejáték- és vendéglátóiparba, illetve prostitúcióba fektették. A ’80-as - ’90-es évek fordulóján már törvényes, de legalábbis féllegális vállalkozásokat működtettek a bűnözői erőszakszervezetek. Óriási vagyonokat halmoztak föl a különböző csoportok, rengeteg pénz forgott az alvilágban, amikor beköszöntött az olaj kora.

Ma már gyakran megtörténik, hogy az adott cég még be sem adta a hamis adóbevallását, mi már tudjuk, hogy adócsalásra készülnek, azt is hogy milyen módszerrel – mondta a Népszabadságnak adott interjúban Sors László, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal bűnügyi elnökhelyettese.

Három hónapja két új eszközt is bevethet az adócsalók ellen az adóhatóság. Ugyan ezek segítségével közel félezer vállalkozás indítását már megakadályozta a hivatal, mert a tulajdonosok gyaníthatóan adócsalási célzattal hozták volna létre azokat, a hivatásos adócsalók ellen viszont eredménytelenek lehetnek.

Adócsalás gyanúja miatt nyomoz a Nemzeti Adó- és Vámhivatal az egyik áramszolgáltató beszállítójánál. A cég a gyanú alapján egy bűnszervezet segítségével három év alatt 700 millió forinttal károsította meg a költségvetést.

A házkutatást tartó adónyomozó elől is megpróbált elszaladni az a cégvezető, aki a feltételezés szerint magánrepülőn akart elszökni az őt milliárdos adócsalás miatt kereső hatóságok elől.

Egy alföldi kis számlagyárban több százmillió forint értékben bukkantak fiktív számlákra a múlt évben. A nem valós gazdasági események nagy része az állami tulajdonú HM Currus Zrt., valamint több honvédelmi beszállító cég gazdálkodását érinti.

Tavaly 11 ezer, idén máris 14 ezer céget számolt fel a cégbíróság, mert 2010 óta szigor uralkodik a mérlegek leadási határidejénél. Akit kiszórnak, öt évig nem alapíthat céget.

Amerikai becslés szerint globálisan 7400 milliárd dollárra rúg az off­shore-központokban elhelyezett vagyon értéke, ami annak ellenére tovább növekszik, hogy a gazdasági válság miatt a nemzetállamok évek óta korlátozni próbálják az offshore cégek mozgásterét a világgazdaságban.

Valószínűleg az Egymásért Egy-Másért alapítvány milliárdos csalásainak védelme állhat Galambos Lajos őrizetbe vételének hátterében, de lehet, hogy köze van a Mol-részvények orosz befektetőkhöz juttatásának is.

Titkolja az ügyészség, mivel gyanúsítják Galambos Lajost, a Nemzetbiztonsági Hivatal volt főigazgatóját. Az Index forrásai szerint azonban a rendszerváltás óta példa nélküli intézkedés összefügghet a titkos ügyletek nagy spílerének tartott Jakubinyi Róbert két héttel ezelőtti letartóztatásával.