K-Monitor Adatbázis

Azt gondolná az ember, hogy az Orbán Viktor miniszterelnök által rendszere legfontosabb pillérének titulált legfőbb ügyész, Polt Péter az ostorát csattogtatva, perdöntő bizonyítékokat eltüntetve érte el, hogy beosztottai a politikusok számára kínos, kellemetlen ügyeket frappáns indoklásokkal szüntessenek meg, holott az emberi gyarlóság is jelentősen az ügyek kifulladására játszott. A legfőbb ügyész pályaívével, valamint az ügyészség által olykor sajátos indoklással megszüntetett politika-közeli ügyekkel már foglalkoztunk, most jöjjön az, hogy a 2002-es kormányváltás után miként dőlt dugába az előző ciklus gyanús ügyeinek számonkérése. Nem kellett nagyon erőltetni, az elszámoltatásért felelős államtitkárt viszont később elítélte a bíróság.

Öt pert elevenítünk fel az évezred első évtizedéből. Mindről évekig beszélt az ország, és mind többé-kevésbé az igazságszolgáltatás betlije is. Van köztük sokkoló, és akad, amin ma már csak mosolygunk.

„Aki keveset lop, azt elkapják, aki sokat, az megússza a felelősségre vonást” – hangzik az általános közvélekedés. Ezért meglepetést okozott, hogy Kulcsár Attilát, a több milliárd forintot elsikkasztó brókert első fokon komoly, nyolc éves börtönbüntetésre ítélték.

Ha a szocialista párt hívta, mindig csatasorba állt: tizenhárom év leforgása alatt számos állami céget irányított, volt alumíniumipari igazgató, főprivatizátor, tanácsadó, postavezér, MÁV-vezető - jelenleg miniszter.

Akormányváltás napjaiban már csak nosztalgiából is figyeltem, hogy a kampányhoz és az előző nyolc évhez képest miként változtatják meg a privatizációról vallott nézeteiket a Fidesz vezetői.

A folyamat résztvevôjeként, e 19 hónapban az ÁPV Rt. igazgatósági tagjaként a krónikás úgy emlékezik – de magát objektívnek képzelô közgazdász-kutatóként is azt gondolja –, ez volt a magyar privatizáció legszebb korszaka.

Sokak számára a Postabank csak egy "gennyes fekély" volt a gazdaság testén, amelynek ma már nincsen szüksége egy olyan pénzintézetre, ahol a működést nem a közgazdasági ésszerűségek és a bankszakma szabályai, hanem a korábbi években pénzért szerzett kapcsolatok, előjogok és kiváltságok határozták meg. A fekély kivágása sokba került: a központi költségvetés csak tavaly 152 milliárd forintot fordított a pénzintézet rendbetételére, a végső összeg pedig várhatóan megközelíti a 300 milliárdot.

A Postabank tavalyi mérlege hamis adatokon alapult, azaz jobb színben tüntette fel a bankot, mint azt a valós helyzet indokolta - hangzott el november 3-án a Postabank sajtótájékoztatóján. Ennek oka, hogy a pénzintézet Princz Gábor-féle vezetése nem valós adatokat bocsátott a könyvvizsgáló rendelkezésére, tehát a Deloitte & Touche Kft. Auth Henrik új Postabank-vezér szerint jóhiszeműen járt el akkor, amikor a tavalyi évről szóló mérlegbeszámolót készítette.