K-Monitor Adatbázis

Akár 450-500 milliárdos korrupciós kockázatot is rejthet magában a Paksi Atomerőmű bővítése – derül ki egy tanulmányból, amely hasonló beruházások tapasztalatai alapján vizsgálta a projektet. Bár a kormány igyekszik az átláthatóságot kommunikálni, a múlt héten aláírt orosz-magyar szerződések továbbra sem nyilvánosak. Az orosz költségvetési krízis miatt ugyanakkor azzal az eshetőséggel is számolni kell, hogy Moszkva visszalép az üzlettől. A Hetek cikke.

Nem történt hirtelen aláírás, minden a tervezett ütemben halad, senki nem kapkod, mondta Aszódi Attila az ATV Egyenes Beszéd című műsorában.

Közben az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) is megállapodott az oroszokkal.

2018-ban kezdik el építeni a paksi atomerőmű új blokkjait - ezt is tartalmazzák a kedden megkötött szerződések. A dokumentumokat nem hozzák nyilvánosságra. Ezt azonban az LMP, a Demokratikus Koalíció és az Együtt sem tudja elfogadni és a szerződések nyilvánosságát követelik. Az MSZP szerint a szerződések törvénytelenek, a DK pedig biztos benne, hogy ismét a miniszterelnök körüli cégek járnak jól a beruházással. A szerződésekről a nemzetközi lapok is beszámoltak.

Aszódi Attila kormánybiztos nem úgy gondolta, hogy az oroszoké, bár szavaiból logikusan adódott ez a következtetés is.

Minden Brüsszel döntésén múlik. Minderről a kormánybiztos beszélt egy konferencián. A finanszírozási forma megítélése dönti el, tiltott állami beavatkozásról van-e szó.

Német, francia, belga, osztrák és svájci lapok számoltak be a magyarországi tüntetésekről, illetve hátterükről, mozgatórugóikról.

Útmutató egy botrányos szerződés megismeréséhez – így lehet összefoglalni a Sólyom László védnökségével készült, Paks Vobiscum? címmel megjelent kiadványt.

Ha magas korrupcióval valósul meg a paksi bővítés, annak akár az állampolgárokat is veszélyeztető biztonsági kockázatai is lehetnek – állítja a Corruption Research Center Budapest frissen publikált tanulmánya. A szervezet alapítója elmagyarázta, hogy miért.

A vizsgálható paraméterek alapján a legnagyobb korrupciós kockázatú állami beruházások közé tartozik a tervezett paksi bővítés – derült ki az Energiaklub és a Heinrich Böll Alapítvány szakmai konferenciasorozatának keddi, a nukleáris projektek „közpénzügyi” elemzésével foglalkozó állomásán. Elhangzott az is: a korrupcióveszély csökkentésére alkalmas eszközök közül a magyar kormány eddig egyiket sem alkalmazta a projektnél.