language

Akták:

Elővásárlási jog a világörökségi területeken highlight_off

Elővásárlási jog a világörökségi területeken

2017. december 27-én jelent meg egy kormányrendelet, ami a Magyar Állam elővásárlási jogát jegyezte be a világörökségi területeken fekvő ingatlanokra. A rendelet hatálya alól kivételt képeznek a lakóházak, a termőföldek és az erdőgazdasági területek. Az elővásárlási jog azt jelenti, hogy ha egy ilyen ingatlant el akar adni a tulajdonosa, akkor köteles értesíteni az államot az eladási szándékáról. Az államnak 8 napja van eldönteni, hogy meg akarja-e venni az ingatlant. Ha igen, akkor az állam a tulajdonos és az eredeti vevőjelölt közötti megállapodásban szereplő összeget köteles kifizetni.

 

Az illetékes állami szerv a rendelet hatályba lépését, azaz 2017. december 27. napját követően haladéktalanul írásban keresi meg az adott terület szerint illetékes ingatlanügyi hatóságot, akik a megkeresés eredményeképpen bejegyzik az elővásárlási jogot az ingatlan-nyilvántartásba, innentől tehát mindenki számára elérhető és látható lesz a közhiteles nyilvántartásban, hogy az adott helyrajzi szám alatt található ingatlanon van-e elővásárlási joga a Magyar Államnak.

 

Amennyiben az érintett ingatlan tulajdonosa el szeretné adni az ingatlanát vagy ingatlanrészét, és erre vevőt is talált, mindenekelőtt az eladási ajánlatával írásban kell megkeresnie a felelős minisztert (ez tájegységek szerint változó, vagy a természet védelméért felelős miniszterhez, vagy pedig a kulturális örökség védelméért felelős miniszterhez kell fordulni), ő gyakorolja az elővásárlási jogot az állam nevében. Az elővásárlási jog gyakorlására felhívó nyilatkozatot az elővásárlási jog gyakorlásában közreműködő szervhez, de a miniszternek címezve kell benyújtani, a szerv vezetője pedig elektronikus és postai úton is felterjeszti a megkeresést a miniszterhez. A megkereséshez a tulajdonosnak a felhívó nyilatkozaton kívül csatolnia kell legalább az egyiket a következők közül: az adásvételre vonatkozó lényeges elemeket tartalmazó vételi szándéknyilatkozat, a vételi ajánlatot tett harmadik személy és a tulajdonos által jóváhagyott lényeges elemeket tartalmazó szerződéstervezet, vagy magát az adásvételi szerződést. A miniszter a megkereséstől számított nyolc napon belül teszi meg az elővásárlásról szóló nyilatkozatot az Állam nevében, amennyiben ezen határidőn belül nem nyilatkozik, azt az elővásárlási jog gyakorlásáról való lemondásnak kell tekinteni.

 

Az ingatlanok részletes felsorolása rendkívül hosszú, a Magyar Közlönyben összesen 1824 (!) oldalt tesz ki. Ezen a linken azonban valamennyi érintett helyrajzi szám megtalálható.

Találatok/oldal: Listázási sorrend:
Találatok: [15]  Oldalak:   1 2   >  >>

A végén még kiderül, mégsem csak vicc, hogy Lévai Anikó mondja meg, mikor vonuljon vissza Orbán

Lévai imidzse inkább a családot egyben tartó háttérember, jószolgálati nagykövet, de ha jobban megnézzük, eddig is volt nyoma a közéleti tevékenységének – például földtulajdonosként vagy a testvére körül kinövő gazdasági birodalom révén.

Jogi csűr-csavarással törölték az állam elővásárlási jogát Orbán Ráhel tokaj-hegyaljai birtokáról

Ahogyan arról tavaly az Átlátszó elsőként beszámolt, Orbán Ráhel 2023 tavaszán számos földterületet vásárolt, főleg szőlőket Tokaj-Hegyalján. Az összesen 94 hektárnyi megszerzett földterület egy részét korábban édesanyja, Lévai Anikó birtokolta. A terület egy részét a Patricius borház bérli, amelynek tulajdonosa Tiborcz István, Orbán Ráhel férje, aki az adásvétel során is képviselte feleségét.

Nem indul nyomozás az Orbán Ráhel tokaji földjeiről törölt állami elővásárlási jog ügyében

A rendőrség szerint nem történt hivatali visszaélés, ezért elutasította a nyomozást az Orbán Ráhel tokaji földjeinek állami elővásárlási joga ügyében. A DK-s Vadai Ágnes írásbeli kérdésére Polt Péter legfőbb ügyész tett feljelentést. Az ellenzéki képviselő azt kifogásolta, hogy lapinformációk szerint a vásárlást követően törölték a földekről az állam elővásárlási jogát.

Sikersztori: Répássy Róbert végre kapott egy állandó megbízást a Miniszterelnökségtől

A volt fideszes országgyűlési képviselő ügyvédi irodája júliusban két ingatlanvásárlásnál segített az államnak eseti megbízások alapján. Augusztus elsejétől azonban már fix szerződés keretében jogászkodik a Miniszterelnökségnek havi 787 ezer forintért.

Répássy Róbert az Andrássy út 70. adásvételénél is jogászkodott az államnak

Az ingatlanra az állam egy tavaly decemberi kormányrendelettel szerzett elővásárlási jogot, és idén júliusban egy kormányhatározattal 4 milliárd forintot különített el a megvásárlására. Az Átlátszó birtokába került szerződések szerint Répássy Róbert korábbi fideszes országgyűlési képviselő az adásvételben való segédkezésért bruttó 3 millió forintot, a vételár egy részének letétkezeléséért pedig nettó félmilliót kapott a Miniszterelnökségtől.

Répássy Róbert hárommillió forintért jogászkodott a volt Malév-székház adásvételénél

A Lánchíd közelében fekvő épületre tavaly decemberben szerzett az állam elővásárlási jogot, és idén meg is vásárolta. A vételár körülbelül 2,5 milliárd forint volt, de pontos összeg nem ismert. Az Átlátszó birtokába került szerződés szerint az adásvételben egy korábbi fideszes országgyűlési képviselő, Répássy Róbert ügyvédi irodája is segített az államnak. Érdekesség, hogy az erről szóló szerződés kelte ugyanaz a nap, amikor az állam már meg is vette az ingatlant.

Amerikai befektetők orra elől happolta el az állam a Malév volt székházát

Az állam került ki győztesen a Malév egykori székházáért vívott küzdelemből. Az ingatlan tulajdoni lapjára június 11-én jegyezte be a Földhivatal az állam tulajdonjogát. Még aznap a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. kezelésébe került az épület.

Schmidt Mária megmutatta, hogyan lehet kicselezni egy kormányrendeletet

Karácsony és újév között, amikor a legtöbben szabadságon voltak, egy kormányrendelet jelent meg, amely már másnap, december 28-án hatályba is lépett. E szerint ha valaki világörökségi területen fekvő, de nem lakóépületnek számító ingatlannal rendelkezik, és el akarja adni, akkor jeleznie kell az államnak az adás-vételi szándékát. Az állam ugyanis nyolc napos határidővel elővásárlási jogot gyakorolhat az ilyen ingatlanokra. Schmidt Máriának, a Terror Háza igazgatójának cége, a Budapesti Ingatlan Hasznosítási és Fejlesztési (BIF) Nyrt. azonban április elején mégis megszerzett egy olyan ingatlant, amelyre az államnak elővásárlási joga volt. A trükk: úgy került a BIF tulajdonába az ingatlan, hogy nem kellett az államot értesíteni a tranzakcióról, mert nem az ingatlant vásárolták meg, hanem csereszerződést kötöttek az épületet tulajdonló céggel.

Megkérdeztük: világörökségi területen lévő lakásokra nem akar elővásárlási jogot tetetni az állam

Kisebb pánik tört ki nemrég az I. kerületben, mert többen kaptak arról szóló értesítést, hogy az állam elővásárlási jogot akart bejegyeztetni a lakásaikra a világörökségi törvény alapján. A földhivatal elutasította a kérelmet, mert a törvény lakásokra nem vonatkozik, de a tulajdonosok aggódtak, hogy egy jogszabálymódosítással az állam később mégis elővásárlási jogot szerez a lakásaikra, amiket úgy nehezebben tudnak majd eladni. Megkérdeztük a Miniszterelnökséget, ahonnan azt a választ kaptuk, hogy nem tervezik kiterjeszteni az állam elővásárlási jogát a világörökségi területeken fekvő lakásokra.

Nyugtat a kormány! - Nem nyúlnak bele brutális eszközzel a lakáspiacba

Érdekes levelet kaptunk pár napja arról, hogy egy olvasónknak az I. kerületi, egyedi helyrajzi számmal rendelkező, garázs besorolású ingatlanának tulajdoni lapjára a Magyar Állam elővásárlási jogot jegyeztetett be. Egy tavaly decemberben elfogadott jogszabály értelmében ugyanis a világörökség területén lévő (nem lakó) ingatlanokra az állam elővásárlási jogot gyakorolhat. Arról, hogy pontosan mi volt az állam célja az intézkedéssel Latorcai Csabát, a társadalmi és örökségvédelmi ügyekért, valamint kiemelt kulturális beruházásokért felelős helyettes államtitkárt kérdeztük.
Találatok: [15]  Oldalak:   1 2   >  >>