K-Monitor Adatbázis

A vagyonminiszternek ki kell adnia az állami MVM-mel kapcsolatos, 2019-2020-as, tulajdonosi határozatait a szöveg eltakarása nélkül. Az előzmények tükrében azonban lehet még számítani trükkre ennek megtagadásáért.

A vadászati kiállításra hat állatszobrot rendeltek meg Szőke Gábor Miklós kormánykedvenc szobrász műhelyéből. A kiállítást szervező cég a múltkori adatigénylésünk alkalmával azt állította, hogy csak három alkotás (bőgő szarvasbika, vizsla, nyúl) árát ismeri, arról fogalma sincs, hogy a többi mennyibe került. Az állami cég azonban nem bontotta ki a valóság minden részletét, ugyanis a kiállítás hivatalos honlapján megtaláltuk a hiányzó szobrok árát egy dokumentumban. Kiderült, hogy a csodaszarvasra és a vadkanra összesen 30 millió forintot kapott a Magyar Természettudományi Múzeum, egy L. Simon Lászlóhoz köthető alapítvány pedig a medve szobor elkészítésére 18 millió forintot. Hónapokba telt, de végre kiderült tehát, hogy a hat állatszobor összesen 300 millió forintba került az adófizetőknek.

2020 őszén pereltük be az állami tulajdonú, országos tankönyvellátásért felelős Könyvtárellátó Nonprofit (KELLO) Kft.-t, mert nem adták ki, hogy mennyiért vásárolták meg a debreceni Alföldi Nyomdát. A Fővárosi Ítélőtáblán másodfokon is nyertünk a KELLO ellen novemberben: a döntés értelmében az állami cég nem titkolhatja tovább a vételárat. A bíróság szerint „az állami feladatának ellátása során felhasznált forrásokkal történő vagyongazdálkodás nem veszíti el a közpénz jellegét önmagában attól, hogy azt egy nonprofit gazdasági társaság végzi”. Az ügynek azonban még mindig nincs vége, ugyanis a KELLO a Kúriánál fellebbezett az ítélet ellen. A tankönyvpiac államosításának az egyik utolsó állomása volt az Alföldi Nyomda megszerzése, így ma már a magyar tankönyvek 80 százalékát hazafias szellemben gyárthatják.

A paksi atomerőmű-bővítés érdekeire, a kiszolgáló infrastruktúra biztosítására hivatkozva hatalmas ingatlanvásárlásokra adott engedélyt a Miniszterelnökség, ami alkalmat adott a környék néhány fideszes politikusának, hogy projektből maguk is nagy pénzeket akasszanak le. Az ingatlanügyleteket az állami tulajdonban lévő paksi ipari park, hivatalos nevén a PIP Közép-Duna Menti Térségfejlesztési Nonprofit Kft. hajtotta végre Lázár János minisztersége idején. 2018-ban több mint 4,3 milliárd forintot költött el új területek felvásárlására. A 24.hu írta meg 2018 decemberében, hogy a kft. nemcsak paksi földeket vett, hanem egy rég csődbe ment, lepusztult húsüzemet is, ami ráadásul 40 kilométerrel arrébb, Szekszárdon található. 2018 májusában 1,8 milliárd forintot fizettek ki a használaton kívüli gyártelepért, ami azóta is üresen áll.

Ma volt előkészítő tárgyalása a Pesti Központi Kerületi Bíróságon annak a volt fideszes józsefvárosi önkormányzati képviselőnek az ügyében, aki a vád szerint 100 ezer forintot követelt valakitől, belengetve azt, hogy ha nem kapja meg a pénzt, akkor megakadályozza a sértett házfelügyelői és lakásbérleti szerződéseinek meghosszabbítását.

Az állami MVM Magyar Villamos Műveknek ki kell adnia a zűrös termelésfigyelőrendszer-beszerzési ügy belső vizsgálatát elrendelő határozatokat - döntött a szocialista Tóth Bertalan keresetére a Fővárosi Törvényszék.

Az ÁEK egykori vezetőjét és két vádlott társát hűtlen kezelés bűntettével vádolta az ügyészség. A döntés nem jogerős, az ügyészség három nap gondolkodási időt tartott fenn a jogorvoslati nyilatkozatra.

Döntött a Fővárosi Közgyűlés a Bálna eladásáról, 11,2 milliárdért cserél gazdát az épület.

Úgy nyerte meg az adatigénylési perét a hvg.hu szerkesztősége, hogy a Paks II. atomerőmű kulcsrakész építéséről szóló magyar-orosz fővállalkozói szerződés megannyi lényeges – talán épp a legfontosabb – pontját kitakarhatja a közérdekű adatot birtokló Süli János tárca nélküli miniszter. A Fővárosi Törvényszék minap meghozott, 28 oldalas első fokú, nem jogerős ítélete nehezen követhető logikával mazsolázott a dokumentumban.