K-Monitor Adatbázis

Még mindig nincsen gyanúsítottja a Microsoft-ügynek, a rendkívül jól dokumentált, minden bizonnyal a kormány legmagasabb szintjéig érő csalássorozatnak.

A korábbi vizsgálatok a NAV-ot és az ORFK-t nevesítették, mint a magyar állam részéről biztosan sáros intézményeket.

Ma már nemcsak köztudomású a Microsoft magyarországi leányvállalatának korrupciós botránya, hanem büntetőeljárás is indult az államhatalmi szervezeteket érintő visszaélések ügyében. Ilyesmire egyre ritkábban kerül sor, ezért érdemes végignézni a Microsoft-ügy történéseit, hátha ezek ismeretében következtetni lehet az eljárás várható kimenetelére

Hadházy Ákos független parlamenti képviselő kedden egy újabb Korrupcióinfó című sajtótájékoztatón tárta fel a Microsoft-botrány néhány újabb részletét, erről a Facebookon is beszámolt.Mint ismert, a Microsoft Magyarország – ami az amerikai cég leányvállalata – 2013 és 2015 között a szoftverértékesítések árrését növelte, és az így keletkezett többletet „korrupt célokra” használta. A csalássorozat lényege: állami szervek úgy vásároltak Microsoft licenceket, hogy közbeiktattak pár megbízható közvetítő céget, amiknél óriási (40 százalékos) profit keletkezett.

A kormányzati beszerzéseknél kifizetett kenőpénzek szúrtak szemet az amerikai hatóságoknak, peren kívüli megállapodás született. Fizet a magyar leányvállalat és az anyacég is.

Mint kiderült, az amerikai hatóságok is vizsgálódnak a Microsoft brutálisan túlárazott magyarországi szoftverlicenc-értékesítései miatt. Ugyanakkor az ügyre vonatkozó amerikai törvény alapján elég szűkre van szabva, hogy kiket és mit vizsgálhatnak, magyar politikai szereplőket pedig egész biztosan nem kaphatnak el. Ez a hazai hatóságok dolga lenne, ám az ügy körülményei alapján nem úgy tűnik, hogy bárkit is zavarna az ügy a magyar állam tájékán.