K-Monitor Adatbázis

Továbbra sem nyilvános az Európai Bizottság múlt szerdai döntése, amelyben a paksi bővítésről szóló magyar–orosz megállapodásnak az üzemanyag-beszerzésről szóló fejezetéről mondtak ítéletet. Ugyanakkor mind több jel utal arra, hogy a bizottság szerint az uniós jogba ütközik az a kitétel, amely kizárólag az orosz Roszatom feladatává teszi a fűtőelemek szállítását.

A magyar kormány mindenben szeretne megfelelni az Európai Unió elvárásainak a paksi bővítéssel kapcsolatban, ezért kérte az Európai Bizottságot, hogy minden területen vizsgálja meg a szerződést – erről Aszódi Attila kormánybiztos beszélt az ATV Start című műsorában.

Az Országgyűlés kedden a paksi atomerőmű bővítésével kapcsolatos változtatásokat fogadott el, amelyek egyike kimondja, hogy a beruházás végrehajtásával megbízott orosz és magyar szervezetek és alvállalkozóik által kötött szerződésekben szereplő üzleti és műszaki adatok, valamint a megvalósítási megállapodások és az egyezmény előkészítésével kapcsolatos, a döntéseket megalapozó adatok a keletkezésüktől számított harminc évig közérdekű adatként nem ismerhetők meg.

Az Országgyűlés 2015. március 3-án fogadta el a Paksi Atomerőmű kapacitásának fenntartásával kapcsolatos beruházásról, valamint az ezzel kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló T/2250. számú törvényjavaslatot. Az elfogadott törvény 5. §-a – az Országgyűlési Törvényalkotási Bizottsága által 2015. február 27-én benyújtott összegző módosító javaslat hatására – súlyosan korlátozza a közérdekű adatok megismerhetőségét.

A TASZ, a Transparency International, a K-monitor, az atlatszo.hu és az Energiaklub összefog Paks ügyében, s megpróbálják meggyőzni a köztársasági elnököt.

Bencsik János már korábban is többször szembe ment a frakció álláspontjával, és most sem értett egyet a teljes körű, a 30 éves titkosítással. A törvény ettől még átment a szavazáson.

Az ellenzéki párt az államfőhöz, az Alkotmánybírósághoz az ombudsmanhoz, az adatvédelmi hatósághoz fordul a paksi szerződések harminc évre történő titkosítása miatt. Az LMP mellett az Együtt és a PM is azt kéri Áder Jánostól, hogy ne írja alá a törvényt.

Önmagához képest is meghökkentően alacsony színvonalú „vitában" tárgyalta a parlament az atomtörvény módosítását, amely 30 évre titkosítana gyakorlatilag minden adatot és dokumentumot a beruházással kapcsolatban.