K-Monitor Adatbázis

Fúrták, faragták három évig, sok pénzből. Hogy biztonságos-e, döntse el ön a képek láttán. Állítólag az.

Halálút lehet a félbehagyott M4-esből: a gyorsforgalmi utat alsóbb rendűek keresztezhetik, s bizton­sági elemeket is elhagynának. Lehet még katasztrófafilmekhez díszletet adó vasbeton torzó is az eddig hatvanmilliárdba kerülő félkész szakasz. Bármi lesz is, több tízmilliárd forint közpénz a kár, s papírok bizonyítják, hogy ezért kormánytagok felelősek, s azt is, hogy már a beruházás elején trükközni próbáltak.

A napokban helyszíni bejárást tartottak az M4-es autópálya nyomvonalán, ami több meglepetést is tartogatott a Figyelő Online értesülései szerint.

Megúszhatta volna a kormány az M4-es autópálya Abony és Fegyvernek közti szakaszán folyó építkezés leállításával járó botrányt. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) legalábbis két éve olyan jelentést készített a közbeszerzés pályázati felhívásáról, ami alapján már meghirdetése előtt az egész beruházásról le lehetett volna mondani. A döntés a kormányé volt.

Felfüggesztette 700 milliárd forint kifizetését az Európai Bizottság a pályázati rendszer hibái miatt. Mivel a 2007-13-as ciklusról van szó, a kormány hátrafelé mutogat, de a pályázatok feléről már a Fidesz adminisztráció döntött. Közben kiderült, a kabinet felelőtlenül kötött szerződést az M4-es kivitelezésére. Ám tegnap úgy döntöttek, felbontják a kivitelezői szerződéseket.

Tízmilliárdokat bukik az állam azzal, hogy végleg elzavarta Simicskáékat és a többi útépítő nagyvállalkozást az M4-es Abony és Fegyvernek között épülő szakaszáról. Lázár Jánosékat az sem zavarja, hogy folyamatosan egymásnak ellentmondó állításokkal próbálták igazolni e döntést.

Az Európai Bizottság regionális főigazgatóságának munkatársai jelezték a magyar kormánynak, hogy az M4-es autópálya fejlesztésénél felmerül a kartellgyanú, amely lehetetlenné teszi a projekt uniós finanszírozását.

A Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Programban (HURO) becslésünk szerint legkevesebb 7 milliárd, más becslések szerint 16 milliárd forint uniós támogatást költött el a két szomszédos ország olyan utak megépítésére, amelyek a semmibe vezetnek, autó csak elvétve jár rajtuk, értelmük és hasznuk egyaránt erősen megkérdőjelezhető. A magyar oldalon az útépítési tenderekkel a kormányváltás óta szárnyaló Duna Aszfalt Kft. nyert nagyot, ez a cég kapta a legtöbb pénzt a programból.

Pintér Sándor belügyminiszter egykori érdekeltségei, a kitiltási botrány kapcsán emlegetett Századvég, és a Simicska Lajos érdekeltségébe tartozó Mahir Kft. is nyert olyan közbeszerzésen, amelynek előzetesen becsült értéke érdekes módon csak néhány (tíz)ezer forinttal maradt el a 25 millió forintos közbeszerzési értékhatártól. Így a megbízásokat nyílt verseny helyett meghívásos alapon oszthatták ki.