K-Monitor Adatbázis

Nem adja állami tulajdonba Nagykanizsa a Délzalai Víz- és Csatornamű Zrt.-t, az emelkedő energiaköltségek miatt pedig intézményi takarékossági terveket fogadott el a város közgyűlése kedden, soron kívüli ülésén.

A Demokratikus Koalíció (DK) a Gazdasági Versenyhivatalhoz és az Európai Bizottsághoz fordul a Vodafone felvásárlásának ügyében – jelentette be a párt alelnöke az MTI szerint. Varju László csütörtöki, online sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott: ez a vásárlás nemcsak a „kormányzati megszorítások miatt elszegényedő magyar családok arculcsapása", de tiltott állami finanszírozás is lehet.

Már a 2020-2021-es üzleti éve is anyagi bukóval végződött a 4iG és a magyar állam közös, új szerzeményének.

Bod Péter Ákos aktuális írásában az állam gazdasági szerepvállalását elemzi, miután a kormány régóta stratégiai célnak tartja vállalati vagyonelemek megszerzését. A héten azonban a Vodafone magyar egységének részben állami felvásárlása ismét fókuszba helyezte a kérdést.

Az ellenzék nyílt zsarolásról beszélt azon a csütörtöki gyulai rendkívüli testületi ülésen, amelyen a helyi víziközműcég államnak történő ingyenes tulajdonadásáról volt szó. Görgényi Ernő fideszes polgármester időlegesen kész lenne ellenállni; azt hangsúlyozta, hogy ezek a cégek a legjobb helyen önkormányzati tulajdonban vannak. De mint fogalmazott, felkészülnek a legrosszabb forgatókönyvre is.

Már most látható, hogy a villamosenergia költség meg fogja haladni a 4 milliárd forintot, amelynek következtében – az egyéb költségnövelő tényezők mellett – a Bácsvíz Zrt. 3,5-5 milliárd forint veszteséget fog elérni. A Zrt. 2023. I. negyedévére akár fizetésképtelenné is válhat. A Bácsvíz Zrt. igazgatója, Kurdi Viktor a lap kérdésére többek között elmondta, országos szinten évente kb. 20-30 milliárd Ft-ra tehető a 2013-ban bevezetett hatósági árnak köszönhető árbevétel kiesés, az 1 km vezetékre jutó meghibásodások fajlagos mutatója pedig 2018-óta egyre romlik. Szemereyné Pataki Klaudia polgármester Lejer Zoltán képviselőnek adott válaszában írta le, hogy a víziközmű vagyon átadásával kapcsolatban tárgyalásokat kezdeményezett a kecskeméti önkormányzat.

"Vonzó ajánlatot kaptunk a Vodafone Magyarországért, amelyet a Vodafone részvényesei érdekében állt elfogadni", nyilatkozta az anyacég arra a kérdésre, hogy miért adná el a Vodafone a magyar cégét. A kijelentés alapján gyanús, hogy inkább az eladó, és nem a vevő járt jobban a deallel, persze a motivációk igencsak eltérőek. Megnéztük, hogy igaz-e az, hogy dupla áron veszi meg a 4iG és a magyar állam, vagyis a magyar adófizető a magyar Vodafone-t. A válasz igen és nem.

Meglepő időzítéssel váltja valóra régi álmát a kormány, hogy ellenőrzése alá vonja a magyar távközlési piacot: a 4iG-t előretolva megveszi a brit Vodafone itteni leányvállalatát. A párosnak ez 715 milliárd forintba fog fájni – igaz, ebbe akár török, német vagy portugál befektetők is besegíthetnek.

A Vodafone megszerzése egy jól ismert taktika része az Orbán-kormány részéről, ahol sokféle eszközt bevetnek az állami, de legalábbis kormányközeli tulajdon erősítésére. Van, amikor az állam üzleti szereplőként jelenik meg, ha magyar kézbe szeretne adni egy üzletágat, máskor inkább a törvényekkel teremt olyan helyzetet, hogy nagyon ne lehessen más végeredmény, mint amit szeretne. És persze van, amikor meghúzódik a háttérben, hozzá közel álló piaci szereplőkre bízva az elvileg független üzleti döntéseket.

A komoly költségvetési hiánnyal küzdő magyar állam megvásárolná a nemzetközi távközlési hálózat hazai ágának 49 százalékát. A többséget pedig a kurzusközeliként számon tartott 4iG vinné.