2019 áprilisában az online hirdetési biznisz két legnagyobb szereplője, a Facebook és a Google, létrehozott egy-egy nyilvános adatbázist, amiben a felületeiken megjelenő politikai-közéleti hirdetésekről közöl adatokat. Például azt, hogy ki és mennyit fizetett ezekért, és milyen elérést kapott cserébe. A példamutató átláthatóság persze nem csak úgy spontán jött a két óriáscégnek: ekkor már évek óta jelentős nyomás alatt álltak, hogy transzparensebbek legyenek a politikai hirdetésekkel. Olyan vádak is felmerültek, hogy ezekkel a választások külső manipulációjának adnak teret jó pénzért.
Jogellenesen titkolóztak arról, hogy a Magyar Nemzeti Bank alapítványai kiknek adnak pénzt, mondta ki ítéletében az Emberi Jogok Európai Bírósága. A strasbourgi ítélet 2015 óta, kilenc éve húzódó ügyet zár le: Zöldi Blanka, a Lakmusz.hu főszerkesztője akkor még a Direkt36 munkatársaként próbált közérdekű adatigényléssel hozzáférni a Magyar Nemzeti Bank alapítványainak költéseiről szóló információkhoz.
Jogellenesen titkolóztak arról, hogy a Magyar Nemzeti Bank alapítványai kiknek adnak pénzt, mondta ki ítéletében az Emberi Jogok Európai Bírósága. A strasbourgi ítélet 2015 óta, kilenc éve húzódó ügyet zár le: Zöldi Blanka, a Lakmusz.hu főszerkesztője akkor még a Direkt36 munkatársaként próbált közérdekű adatigényléssel hozzáférni a Magyar Nemzeti Bank alapítványainak költéseiről szóló információkhoz.
A Józsefvárosban tervezett állami kisajátítások ügyében tartott sajtótájékoztatót Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője, korábbi józsefvárosi polgármester kedden. Kocsis szerint azért szerveztek sajtótájékoztatót, mert „tiszta vizet akarnak önteni a pohárba”, hogy megnyugtassák a lakókat. Hozzátette, Pikó András józsefvárosi polgármester félreérti a törvényjavaslatot, és azzal riogatja a családokat, hogy utcára fognak kerülni. Furcsának nevezte, hogy a polgármester szerdára tüntetést szervezett. Kocsis szerint érthetetlen, hogy miért országosan hirdetik a megmozdulást, holott ez egy helyi ügy. Arra kérte a nem józsefvárosiakat és a külföldieket, hogy maradjanak távol a tüntetéstől.
Egy több mint 9 milliárd forintos komplex bérlakás-felújítási és városrehabilitációs program mehet a levesbe azzal, hogy az állam józsefvárosi ingatlanokat sajátítana ki. A Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Csák János kulturális miniszter által jegyzett salátatörvény értelmében ezekben az ingatlanokban kapna helyet a Nemzeti Közszolgálati Egyetem 2025-ben induló új tanárképzése.
A Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda bírálhatja el, történt-e bűncselekmény a határon túli fociakadémiáknak juttatott állami pénzek kapcsán.
Egy április 2-ai törvénytervezet szerint a magyar állam kisajátítana 10 józsefvárosi ingatlant, mindezt úgy, hogy a tervről a Józsefvárosi Önkormányzatot nem is tájékoztatták. Ez áll abban a közleményben, melyet a kerület juttatott el a lapunkhoz. A Diószegi Sámuel utcában álló ingatlanok helyén a tervek szerint a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanárképző épülete állna majd, a törvényjavaslat szövege szerint: „köznevelési valamint felsőoktatási feladatokkal összefüggő tevékenység ellátása céljára”.
Tíz ingatlant, köztük egy iskolaépületet és lakóházat venne át a magyar állam a Józsefvárosi Önkormányzattól a Nemzeti Közszolgálati Egyetemnek, az ingatlanok a jövő szeptemberben induló új tanárképzésnek adnának otthont.
Évek óta nincs mérlege, egy ideje vezetése sem, sőt a Magyar Nemzeti Bank már a tőzsdei kibocsátólistáról is törölte azt az OTT-One Nyrt.-t, ami pár éve még sok milliárd forintért vehetett részt a lélegeztetőgép-beszerzésekben. A történetben az a legfurcsább, hogy a többféle MNB-bírság ellenére a mai napig nem tudjuk igazán, hogy pontosan mi okozta a társaság döbbenetes lejtmenetét, amin rengeteg kisbefektető bukott nagyot.
