K-Monitor Adatbázis

A Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítvány egyik leányvállalata idén februárban vásárolta meg a Bártfa (Bardejov) történelmi belvárosában található épületet. A rózsaszín sarokházban korábban évekig OTP-fiók üzemelt, most hosszú távú bérbeadásra kínálják ismeretlen összegért. A Szijjártó Péter külügyminiszter embereivel kitömött alapítványnak ezzel együtt már 26 ingatlana van öt környező országban, és csak Szlovákiában 14 darab.

Nemrég számoltunk be arról, hogy az állami megbízásokból évi több milliárd forintos bevételhez jutó őrző-védő cég, a Valton-Sec Zrt. kisebbségi tulajdonosa luxusingatlant, illetve egy 1997-es gyártású Eurocopter AS 355 N típusú helikoptert birtokol Miamiban. A cikkben említést tettünk az általunk korábban felfedezett, szintén Bessenyeihez köthető magánrepülőgépről, melynek perszonalizált lajstromjelzése (HA-BES) és korábbi tulajdonosi köre egy – a Miamiban tulajdonolt légi járművel szinte megegyező, de régebbi típusú – Eurocopter AS 355 F2 helikopterhez vezetett minket Magyarországon.

Titkos nyilvántartásokra bukkantunk, ahol akár hónapokig is várakozhatnak a betegek, mielőtt felkerülnének a hivatalos kórházi várólistára. A jelenségről három, az ország különböző részein élő érintett számolt be az Átlátszónak, akik kitöltötték a kérdőíves felmérésünket. A betegek egy része elmondásuk szerint sokáig azt sem tudja, hogy nem a hivatalos listára iratkozott fel. „Szinte mindenkinek van egy másik várólistája” – erősítette meg lapunknak egy egészségügyben dolgozó szakember. Miközben milliárdokat költött a kormány a várólisták hosszának lefaragására, a Magyar Orvosi Kamara szerint ezek az intézkedések csak tűzoltásra elegendőek – a várakozási időket többek között betegirányítással kellene kiegyenlíteni.

20 perc sem telt el a 60 percesre tervezett, a börtönparancsnokság által engedélyezett interjúból, amelyben épp a róla megjelent, az Átlátszón részletesen bemutatott kötetben szereplő állításokról kérdeztük a ’90-es évek alvilági gyilkosságai (a Fenyő-, és a Prisztás-ügy, az Aranykéz utcai robbantás) miatt 2012 óta börtönben ülő Portik Tamást. A részben még folyamatban lévő bírósági ügyekről is kérdeztük volna Portikot, de a beszélgetés 19. percében besétált a helyiségbe egy Főfelügyelő Úrnak szólított egyenruhás férfi, aki technikai okra hivatkozva leállította az interjút. Hiába kérdeztük, mi a technikai ok, mert a Skype-videó kapcsolat kép- és hangminősége kiváló volt.

A Mészáros Lőrinc tulajdonában lévő ZÁÉV Zrt. nyerte el a Dunaújvárosi Egyetem F épületének korszerűsítésére kiírt közbeszerzést. A munkára összesen heten pályáztak, de öt kivitelező ajánlatát érvénytelennek nyilvánította a kiíró, így a ZÁÉV-nek nem volt nehéz dolga. Az egyetem 2021 óta egy közérdekű vagyonkezelő alapítványé, melynek kuratóriumi elnöke Süli János volt Paks-ügyi miniszter, és két Mészáros-közeli ember is a kuratórium tagja.

Pluszmunkák miatt tovább drágul a Corvinus Egyetem Ménesi úti campusának felújítása, és a beruházás kivitelezésének határideje is csúszik. Az így 15,4 milliárdba kerülő fejlesztés azonban már nem a magyar államot, hanem a Maecenas Universitatis Corvini Alapítványt gazdagítja, miután a kormány két évvel ezelőtt ingyen átadta a teljes intézményt a szervezetnek. A felújítást Orbán Viktor barátjának, Garancsi Istvánnak a cége végzi.

Bár a Nemzeti Filmintézet 2,5 milliárd forinttal támogatta az 1242 – A Nyugat kapujában című nagyszabású film elkészültét, a mai napig nem kezdődött el az utómunka, pedig a forgatás 2023 februárjában véget ért. Az alvállalkozók tartozásokat emlegetnek, az NFI szerint minden rendben, a filmkészítő cég nem nyilatkozik.

Lőcsei Lajos momentumos országgyűlési képviselő kérdezte a Parlamentben Pintér Sándor belügyminisztert cikkünk nyomán a szegényeknek uniós pénzből biztosított élelmiszercsomagokról. Azokról, amelyekben a termékek rendkívül túlárazottak voltak, egy 159 forintos tej például 516 forintba került. A kormány szerint ezzel nincs semmi baj.

Harmincöt vádlott és sok-sok évi nyomozás után még ma sem jelenthető ki egyértelműen, kik és hogyan tehetők felelőssé azért, hogy az egykor látogatott és virágzó Herkulesfürdő mára Románia egyik szégyenfoltjává vált. Az épületek jelentős része erősen leromlott állapotban van, a privatizáció pedig inkább ártott, mint használt. A turisták körében még így is népszerű a műemlék – ha nem félnek a kóbor kutyáktól és a borsos áraktól. A RISE Project és az Átlátszó közös cikke a Journalismfund Europe támogatásával készült.

A teljesítés fő helyszíne a Budapest, Széchenyi rakpart 19. szám alatti épület, vagyis a Képviselői Irodaház. Szerettük volna megtudni, miért van szükség a 42 millió forintos fejlesztésre, és azt is, hogy hova szerelik fel a nagy felbontású képeket készítő kültéri cső- és dómkamerákat. Kérdéseinkre azonban egyelőre nem kaptunk választ.