K-Monitor Adatbázis

Meredek állításokat fogalmazott meg a paksi bővítésre vonatkozó európai bizottsági vétó után Lázár János: a kormány illetékes minisztere egyszerű kereskedelempolitikai vitáról beszélt, és azt mondta, hogy az EU egyszer már jóváhagyta a beruházást. A kormányálláspont megalapozottságáról, illetve az ügy uniós jogi hátteréről Jávor Benedek EP-képviselőt, az Európai Bizottság közbelépését eredményező beadvány szerzőjét kérdeztük.

Kötelezettségszegési eljárást indít a tervezett paksi bővítés ügyében az uniós közbeszerzési szabályok megsértése miatt az Európai Bizottság. A lépés oka, hogy az Orbán-kormány átláthatatlan eljárásban, pályáztatás nélkül ítélte oda a beruházást az orosz Roszatomnak.

Nyílt levelet küldött Lázár Jánosnak, a paksi bővítésért is felelős miniszternek Jávor Benedek, a Párbeszéd Magyarországért ­EP-képviselője a beruházásra vonatkozó adatok titkosításával kapcsolatban, mivel azt tapasztalta, hogy az egyik legfontosabb szerződés titkosítása menet közben ismeretlen okból módosult. Jávor szerint a 30 éves általános titkosításra ugyanúgy nincs hihető magyarázat, mint a határidők önkényes tologatására.

Genfben egész napos ülésen tárgyalja az Aarhusi Egyezmény Jogkövetési Bizottsága azt a beadványt, amelyet az Energiaklub és a Greenpeace Paks II ügyében adott be tavaly júniusban – írta az Energiaklub közleménye.

Meghallgatást tartott pénteken Genfben az Aarhusi Egyezmény Jogkövetési Bizottsága a paksi bővítésről az Energiaklub és a Greenpeace beadványa alapján, amely szerint a kormány megsértette az egyezményt a beruházáshoz kapcsolódó közérdekű információk eltitkolásával.

Tagadta az MTI kérdésére az Európai Bizottság (EB) egyik tisztviselője, hogy hivatalos vizsgálat indult volna a paksi atomerőmű bővítése miatt.

Az Országgyűlés március 3-án fogadta el a Paksi Atomerőmű beruházással összefüggő adatokat 30 évre titkosító törvényt. Az Atlatszo.hu, az Energiaklub, a K-Monitor, a TASZ és a TI Magyarorság szerint a nemzet biztonságát éppen, hogy nem a gigantikus volumenű atomerőmű beruházás évtizedekre történő titkosítása szolgálja.

Az Országgyűlés március 3-án fogadta el a Paksi Atomerőmű beruházással összefüggő adatokat 30 évre titkosító törvényt.

Vannak hatástanulmányok a Paks2-ről, és nem véletlenül tartják titokban a dolgot, mert nagyon gáz a projekt – ezek derülnek ki a hozzá eljuttatott dokumentumokból Jávor Benedek, a PM európai parlamenti képviselője szerint. Jávor a blogjára ki is rakta a tanulmányokat, amik szerint Paks2 katasztrofális hatású lesz mind a hazai villamosenergia rendszerre, Paks1 jövedelmezőségére, és a Duna hőháztartására.

Pakson nehéz olyan embert találni, aki ne örülne az atomerőmű bővítésének. A 19 ezer lelkes, Duna parti város – találomra megszólított – lakói úgy látják, hogy a beruházásnak köszönhetően Paksnak biztos a jövője hozzávetőleg 2100-ig. A kérdezettek azon sem akadnak fenn, hogy a beruházás dokumentumait 30 évre titkosították.