K-Monitor Adatbázis

Intézményes adócsalás zajlott az elmúlt tíz évben, hogy a kormányhoz közel álló nemzeti tőkések kevesebb közterhet fizetve tudják felhalmozni vagyonukat. A jelenségre az hívta fel a figyelmet, hogy a kormány szeptember 12-étől megszüntette a bizalmi vagyonkezelés legfőbb adóelőnyét.

A máltai hajóregiszterben csak július 5. óta szerepel a Rose d'Or tulajdonosaként az Euroleasing.

Elvben nyilvános, gyakorlatilag nem az, hogy kik a magyarországi gazdálkodó szervezetek tényleges tulajdonosai. A magántőkealapok gazdáit pedig – megszegve az uniós szabályokat – fel sem kell tüntetni a listán. Ez eddig nem szúrta az EU-s hatóságok szemét.

A Rose d'Or becsült ára az Euroleasing tavaly év végén kimutatott ügyfelekkel szembeni összes követelésének közel 10 százaléka, de nem csak ezért profilidegen a cégtől a jacht.

Az nem világos, hogy az ország egyik leggazdagabb embere és családja milyen konstrukcióban tartózkodott a fedélzeten.

A Rose d’Or nevű hajó olyan nagy, hogy vannak olyan tengeri kikötők, ahova be sem fér.

Intenzív térfoglalásba kezdett Mészáros Lőrinc a horvát piacon. Ez nem is lenne baj, ha csak a saját pénzéből, s nem közpénzből "fektetne ki".

A hvg.hu elérte, hogy megismerhesse az úgynevezett „kétezres”, azaz nem nyilvános kormányhatározatokat, legalábbis azokat, amelyek már több mint tíz évvel ezelőttiek. Az egyik ilyen, 2012-ben született dokumentumban feladatul szabta Orbán Viktor, hogy vizsgálják meg az egyes cégekre már kivetett válságadók kiterjesztését a gazdag magánemberekre. Akkoriban tervezték az állami gépjármű-kereskedő – egykori nevén: Merkur – feltámasztását is. De szóba került az embereit gyakran kirúgó vállalatok büntetőadója, vagy az EU-s pénzek elosztóinak számonkérhetősége is. A tervek döntő többségéből végül nem lett semmi.

Aligha fogja segíteni az újságírók munkáját, hogy Mészáros Lőrinc is egyre jobban kedveli a magántőkealapokat és egyre több cégét tereli a titokzatos kasszák felügyelete alá.

Az Alkotmánybíróság ugyanazon a napon utasította el a Budai Hengermalom MFB-hitele ügyében beadott alkotmányjogi panaszunkat, amelyen az Átlátszó megkapta az alkotmánybírósági eljárás elhúzódása miatt beadott strasbourgi kérelmünkre megítélt kártalanítást. A jövőre nézve ugyan az állami bankok működésének átláthatósága egy, az AB által hasonló ügyben néhány hete hozott döntés alapján akár még bővülhet is, de ez nem változtat azon, hogy már sosem fogjuk megtudni, hogy hogyan szerezte Nyerges Zsolt 2000-ben az első milliárdját. Az igazán szomorú az, hogy ez tíz évvel és három országgyűlési választással az eredeti adatigénylés benyújtása után igazából már mindegy is.