A magyar egyetem ügye vesztésre áll: a forráskivonás és a hetvenes évek zárt világát idéző szemlélet térnyerése nyomán a felsőoktatás a nemzeti küldetését teljesíteni nem képes, a fejlett világtól és a régiós versenytársaktól is leszakadó, provinciális intézménnyé válhat – elemzi a kialakult helyzetet Fábri György, az ELTE habilitált docense.
Bírósági döntésre megkapta az Energiaklub a paksi atomerőmű bővítését megalapozó Teller-projekt szerződéseit. Ezekből kiderül: eddig közel 470 millió forintot költöttek a szerződéses megbízásokra - közölte a szervezet csütörtökön. A projekt összköltségét az ítélet ellenére sem közölte az atomerőmű.
Titkolózik az alkotmányozással kapcsolatos és a szociális konzultációra gyártott kérdőívek kapcsán a KEK KH. A Fidesz-kormány által elrendelt 600- illetve 800 milliós költségű kérdőívezéshez a törvény szerint közbeszerzést kellett kiírnia a hivatalnak, de erről nem adtak információt.
Eddig közel félmilliárd forintot költött a Paksi Atomerőmű az erőműbővítés előkészítésére - derül ki az Energiaklub által peres úton megszerzett szerződésekből. A tervezett összköltséget azonban még mindig nem árulták el, a szerződésekből több részletet kitakartak, és néhány mellékletet sem küldtek el a szakpolitikai intézetnek.
Pert indított Romhányi Balázs, a Költségvetési Felelősségi Intézet Budapest vezetője szerdán a Fővárosi Bíróságnál miután két kérdésben közérdekű adatigényléssel fordult a Magyar Államkincstárhoz még április végén, válasz azonban nem érkezett - közölte az intézet szerdán.
A magyar elnökség május 7-én nyílt napot tartott az Európai Unió brüsszeli központi épületeiben. A rendezvény összköltségvetése bruttó 3.250.500 forint volt, a szerződéseket a szervező cég a K-Monitor rendelkezésére bocsátotta.
Pert indított a Költségvetési Felelősségi Intézet vezetője a Magyar Államkincstár ellen, hogy kiderüljön, honnan vontak el pénzt a minisztériumok a 250 milliárd forintos zárolás teljesítéséhez.
A közbeszerzésekkel kapcsolatban állandó vita van arról, mit milyen formában, hol kelljen közzétenni annak érdekében, hogy az érintettek informálva legyenek a közpénzek elköltéséről. Cikkünk a hazai megközelítéseket veszi sorra a „pdf-nyilvánosságtól” a felhasználóbarát szolgáltatásfejlesztésig.