language

Kulcsszavak:

átláthatóság highlight_off
egészségügy highlight_off
Találatok/oldal: Listázási sorrend:
Találatok: [176]  Oldalak:   <<  <  3 4 5 6 7 8 9 10 11 12   >  >>

A kormány kódjelek mögé rejtette, hogy mire úszott el a járványvédelmi alap ezermilliárdja

A járványvédelmi tartalék egy jó része a járványhoz legfeljebb érintőlegesen kapcsolódó tételekre ment el, ráadásul még a zárszámadás alapján is áttekinthetetlenül, egyedi, nem nyilvános döntések alapján. A rendkívüli kormányzati intézkedések tartalékából nagyrészt egyáltalán nem rendkívüli kifizetések történtek, a gazdaságvédelmi alap pedig nagyrészt a normál működést finanszírozta, például a Budai Vár átépítését.

Ázsiai bankból vett fel 64 milliárd forintnyi hitelt a kormány egészségügyi fejlesztésekre

183 millió eurónyi, vagyis 64 milliárd forintnyi ún. kedvező finanszírozáshoz jut Magyarország az Ázsiai Infrastrukturális Beruházási Bankkal történő megállapodás eredményeként, közölte Varga Mihály pénzügyminiszter a hírt a Facebookján, miközben egyszer sem ejtette ki száján a hitel szót. (...) A videóban arra nem tértek ki, mit jelent pontosan a kedvezőbb kamatozás, bár a kormánynak úgy alapvetően nem igazán okoz problémát az adósságképzés mostanában.

517 milliárd forinttal nem akarnak elszámolni Orbánék

Egyetlen szóval sem említette a külügyminisztérium a zárszámadásban a tavalyi botrányos és túlórázott lélegeztetőgép-beszerzést, mintha az meg sem történt volna. Nem tudni mire költött tavaly a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) 517 milliárd forintot, a tárca 113 oldalas költségvetési beszámolójából ez nem derül ki. Ez azért különös, mert tavaly a külügy munkatársai több száz milliárd forint értékben vettek túlárazott és sokszor használatlan (non-invazív), illetve szükségtelen lélegeztetőgépeket. A hírek szerint mintegy 20 ezer darabot szedtek össze végül a kormány portyázói, miközben ennek tizedét képes ellátni kiszolgáló személyzettel a magyar egészségügy. A kormány és a külügy az elmúlt egy-másfél évben kitartóan hallgatott a kínos részletekről, azzal hárították el az érdeklődőket, hogy a pénz nem számít, ha emberéletről van szó.

Tavaly 269 milliárd forintunk párolgott el állami cégek-ingatlanok "kezelésén"

A néhány, jól fialó részvény kialapítványozása miatt a jövő még borúsabb. Mager Andrea állami vagyonért felelős miniszter jóváhagyta a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt.-nek az állami vagyon 2020-as kezeléséről szóló beszámolóját. Az MNV honlapjára feltöltött jelentések tanúsága szerint a vagyonkezelés mérleg szerinti "eredménye" tavaly mínusz 269 milliárd forintra rúgott. A tárca nélküli miniszter jóváhagyása borítékolható volt, hisz az MNV javarészt az ő, illetve a kabinet döntéseit hajtotta végre. (...) Az állami vagyon kezelése a kormány legszűkebb körének hitbizományává vált - vélik szakértők. (...) A képviselők nem hogy a több tízmilliárdos titkosított üzletek részleteihez, de az állami vagyonkezeléssel kapcsolatos alapvető adatokhoz sem mindig jutnak hozzá.

A magyarok nem bíznak a kormányukban, ha uniós pénzről van szó

Az Európai Parlament megbízásából készült az a felmérés, amely a koronavírus-járványra adott uniós válaszokat vizsgálja. Az derült ki belőle, hogy a magyarok az átlagnál elkötelezettebbek az EU irányába, és hogy nem bíznak meg a saját kormányukban, ha a közös pénzek elköltéséről van szó. Kevésbé érdekli őket a migráció, sokkal jobban a jogállamiság.

Oltással akarta elkerülni Orbán a kórházi drámákat. Végül csak eltitkolni tudta azokat

Amikor tavasszal jelentősen megugrott a fertőzöttek száma, a Direkt36 információi szerint a fideszes politikusok közt belső vita folyt arról, hogy bemutassák-e, mi történik a kórházak falain belül. Egyesek szerint az ilyen riportok segíthettek volna abban, hogy az emberek jobban elfogadják a korlátozásokat és többen beoltassák magukat. A kórházi állapotok bemutatása azonban politikai kockázatot hordozott magában, és a kormány számára fontos volt, hogy az emberek ne veszítsék el a hitüket abban, hogy a magyar egészségügy kezelni tudja a helyzetet. A kormány végül mindent megtett annak érdekében, hogy minél kevesebb információ jusson ki a katonás szigorral irányított kórházak falai közül. Pedig ekkorra az intézményekben már valóságos drámák zajlottak. A Direkt36-nak több vezető beosztású kórházi forrás is arról beszélt, hogy kapacitásproblémák miatt vidéki és fővárosi kórházban is előfordult, hogy a 60–70 év feletti betegeknek nem volt esélyük lélegeztetőgépre kerülni, ennek következtében pedig a túlélési esélyeik is csökkentek.

NER-ből és fizetésből élők: Tudjuk, ki mindenkinek hajlik maga felé a keze

Az Orbán-bányáktól kezdve a kínaiakkal vasutat építő Mészáros-cégen át a Covidon megtollasodó haszonlesőkig még a járvány évében is mesés bérek és persze osztalékok születtek a kormánybarát cégeknél, ám nem jellemző, hogy egyszerű munkavállalóikat is jól megfizetik.

Orbán tízmilliárdokért fejlesztett mRNS-ei célba értek

A maga módján a kormány is használ hírvivőket, amelyek ha nem is örökletes genetikai információkat közvetítenek, de Orbánék szándékai szerint képesek a tudat módosítására. Legalábbis ezt bizonyította az elmúlt egy év kommunikációs pénzszórása.

Kamu számlák, valódi tízmilliárdok, kormánybarát haszonlesők – a lélegeztetőgép-biznisz háttere

Kis profilváltás, nagy profit. A járványban gyakori, hogy korábban mással foglalkozó, ám a tűzhöz közeli cégek hirtelen gigászi állami megbízásokat kapnak egészségügyi eszközök beszerzésére.
Találatok: [176]  Oldalak:   <<  <  3 4 5 6 7 8 9 10 11 12   >  >>