language

Kulcsszavak:

átláthatóság highlight_off
gazdálkodás highlight_off
Találatok/oldal: Listázási sorrend:
Találatok: [1075]  Oldalak:   <<  <  3 4 5 6 7 8 9 10 11 12   >  >>

Milliókat költöttek rá, de nyoma sincs a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara chatbotjának

A chatbot több mint 230 milliós fejlesztés volt, de nyoma sincs” – erről beszélt hétfőn a parlamentben a Jobbik országgyűlési képviselője. Az emberi beszélgetést szimuláló szoftver kifejlesztésével a kormányközeli 4iG-t bízták meg még 2021-ben, de a kamara honlapján nem működik ilyen ügyféltájékoztató program. A Jobbik szerint a Parragh László vezette szervezet kormányközeli cégeket támogat ahelyett, hogy a tagságának nyújtana valódi segítséget. Ezért azt javasolták, hogy a kormány törölje el a kötelező tagságot. A miniszterelnök szerint a kamarára a vállalkozóknak és a kormánynak is szüksége van.

Évi százmilliárdos bevételt is hozhat a Molnak a hulladékos koncesszió

A kormány elképesztő összegről mond le azért, hogy a Mol koncessziós cége mesés bevételre tehessen szert az új hulladékgazdálkodási rendszerben. Egy szakértői tanulmány szerint érthetetlenül viselkedik a magyar állam, és teljesen indokolatlanul kapta meg a Mol-csoport 35 évre majdnem az egész hazai hulladékgazdálkodást.

Csekonics lovasprogram: elsőfokon megnyertük a szerződésekért indított pert

Május 2-án elsőfokon megnyertük azt az adatpert, amit a Lovassport Nonprofit Kft. ellen indítottunk. Az eljárással azokhoz a szerződésekhez szeretnénk hozzájutni, amelyeket a Csekonics Program keretében kötöttek. A lovasprogramra az állam biztosított 3 milliárd forintot, a kft. mégis megtagadta az adatok kiadását arra hivatkozva, hogy nem kezel közpénzt, és nem lát el közfeladatot. A bíróság azonban másképp látta. Az első körben megszerzett együttműködési megállapodásból néhány érdekes részlet máris kiderült.

Talajkilátótól lombkoronáig. Keressük a leghülyébb uniós pénzfelhasználást

Az Átlátszó által bemutatott nyírmártonfalvai lombkoronasétány hamar szimbólumává vált az uniós pénzből megvalósított teljesen értelmetlen beruházásoknak. Azonban a sétányt volt mire építeni, és itt most nem a fátlanított pusztára gondolunk, hanem arra a hagyományra, hogy végtelenül fölösleges dolgokat valósítottak meg az Európai Uniótól nyert összegekből. Összeszedtünk ezekből párat, amelyeket alább be is mutatunk, de biztos van olyan, ami elkerülte a figyelmünket. Így olvasóinkhoz fordulunk: jelezzék még, ha szerintük valami nagyon fontos fölöslegesség kimaradt az összeállításból.

Pert nyertünk a Miniszterelnökség ellen az Antall József Tudásközpont ügyében

A Miniszterelnökség 2021-ben az Antall József Tudásközpont átvilágítása után bejelentette, hogy megszünteti az intézmény állami támogatását. A vizsgálati jelentést azonban hiába kértük ki közadatigénylésben, nem adták ki. A tárca arra hivatkozott, hogy az anyag jövőbeli döntés megalapozását szolgálhatja, és a nyilvánosságra kerülése „a közfeladatot ellátó szerv törvényes működési rendjét vagy feladat- és hatáskörének illetéktelen külső befolyástól mentes ellátását” veszélyeztetné. Perre mentünk a jelentésért, a bíróság pedig lesöpörte a Miniszterelnökség érvelését, és az anyag kiadására kötelezte Gulyás Gergely tárcáját. Az ítélet jogerős.

Itt a névsor, velük evett meg 5,5 millió forintot Szijjártó Péter a Kairó-Manáma repülőúton

Február elején a Honvédelmi Minisztériumtól megkapott adatok alapján megírtuk, hogy Szijjártó Péter külügyminiszter egyik katonai repülőgépes útján 5,5 millió forintba került a fedélzeti fogyasztás. A külügy ezután azt közölte, hogy a miniszterrel egy 49 fős, vállalatvezetőkből álló delegáció utazott Egyiptom és Bahrein fővárosába, és az ő ellátásukról is gondoskodtak. Kikértük a listát, amin 49 ember és 47 vállalat neve szerepel. Van olyan cég, ahonnan ketten is mentek, és van olyan személy, aki egyszerre két vállalkozást is képviselt az úton.
Találatok: [1075]  Oldalak:   <<  <  3 4 5 6 7 8 9 10 11 12   >  >>