Tízmilliárdokat kampányol el a kormány, de nem az olvasottsági vagy nézettségi adatok alapján dől el, hogy melyik sajtótermékek kapják a megbízásokat.
Lassan minden adat nyilvánosságra kerül az őszi kvótakampánnyal kapcsolatban. A politikai nyilatkozatoknál jóval többet mond, hogy míg a kormány csak fizetett hirdetésre 17 milliárd forintot költött, addig a baloldali ellenzék pártjai az MSZP-től a MoMá-ig összesen nagyjából 50 millióból győzködték a szavazókat az otthonmaradásról. A Kétfarkú Kutyapárt egymaga 35 millióból próbálta megállítani a kormányzati gőzhengert, míg a Fodor Gábor-féle Magyar Liberális Párt 17 millió forintból harcolt mindenki más ellen. Ez volt az a lépés, amivel Fodor még a NER-kompatibilis ellenzék számára is vállalhatatlan lett. Megnéztük, mi jött ki még a 17 millióból.
Korábban sem sajnálta a pénzt a kormány a menekült- és migránsellenes hangulatkeltésre, de a kvótanépszavazás közeledtével még magasabb fokozatba kapcsolták a propagandavonatot. Augusztusban nettó 1,7 milliárd ment el ilyen hirdetésekre, és szokás szerint kormányközeli cégek kaszáltak. A TV2, a KOD Media, a Mediaworks és a Habony-birodalom mellett augusztusban a Garancsi István érdekeltségébe tartozó ESMA is jól járt, nettó 172 millió forintot kapott a villanyoszlopokra kihelyezett hatezer reklámtábláért.
A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság szerint nincs rendben, hogy a Miniszterelnöki Kabinetiroda csak személyes betekintésen mutatta meg a Csetényi Csaba cégeivel kötött szerződéseket. A NAIH felszólította Rogán Antal hivatalát, hogy mielőbb küldje el számunkra a dokumentumokat email-ben.
A népszavazás előtt nagyjából mindenhol hirdette a Fidesz, ahol csak lehetett, hogy mindenki menjen el a referendumra és ikszelje be a nemet. Annyit költöttek a kampányra, mint előtte soha senki, 8,6 milliárd forintot, a népszavazás mégis érvénytelen lett.
A Volánbuszok is hirdetési felületekké váltak, kíváncsiak voltunk, mennyiért. Közérdekű adatigényléssel fordultunk a cég felé.
Ha valakinek nem tűnt volna fel, a magyar kormány óriásplakátokon, tévében és a kormánypárti lapokban is bivalyerővel reklámozza az október 2-i (amúgy érvénytelen) kvótanépszavazás eredményét. Túl azon, hogy nem tudni, a baráti média- és reklámcégek zsebeinek további tömködésén kívül mi értelme van ennek a kampánynak, még az is lehet, hogy jogsértő az egész reklámhadjárat.
A Népszabadság megszün(tet)ését a fideszes politikusok, kormányközeli média és a jobbos kommentelők jelentős része egyszerű ésszerű kiadói döntésnek tartja, mivel így diktál a magasságos piac. A veszteségeket a “Mediaworks” (azért tettük idézőjelbe, mert nem tudjuk, hogy kinek a kezébe kerül a kiadó) nem akarta tovább finanszírozni. Tény, hogy 2011 és 2015 között a Népszabadság a főtevékenységből adódó üzemi eredménye (ez nem az adózott eredmény, hanem az, amiben nincsenek benne a pénzügyi tranzakciók, egyéb, nem lapeladásból, reklámból származó bevételek) nagyjából 2,5 milliárd veszteséget okozott a kiadójának. Így normális esetben a Népszabadság kiadásának “felfüggesztése” mögött igenis lehet piaci okokat keresni és találni. Csakhogy az a kormányközeli média használja a piaci okokat bunkósbotként, amelyik egyáltalán nem a piacból él, hanem közpénzből. Szemben a Népszabadsággal. Nézzük.
Összeszedtünk néhány olyan kormányzati intézkedést, amelyek következtében Magyarországon ma egyre kevesebb a független médiaműhely, és ami miatt ma jóval nehezebb az újságírók munkavégzése, mint egy nyugati demokráciában, vagy mint a rendszerváltás óta bármikor.
Rogánék nem akarják elárulni, hogy melyik sajtótermékhez mennyi jutott a 3,9 milliárd forintos kampánypénzből, ezért a NAIH-hoz fordultunk. De előtte még egy kafkai iratbetekintési szeánsz alkalmával sikerült betekintenünk az állítólag nem létező teljesítésigazolásokba, és kijegyzetelnünk a június havi költéseket – ezekről infografikákat mutatunk.
További 40 millió forinttal növelték meg a napokban azt a 3 milliárdos – egyébként holnap lejáró – keretszerződést, amiből Rogán Antal szomszédjának, Csetényi Csabának az érdekeltségei végzik a kvótaellenes népszavazás tájékoztató kampányát is. Hogy eddig pontosan mire és mennyit költöttek, továbbra sem tudni, pedig az adatvédelmi hatóság vezetője szerint ez közérdekű adat lenne.
