K-Monitor Adatbázis

Hiába hozták létre tavaly gyorsított eljárásban, s szántak rá az idén ötmilliárd forintot, máig nem működik az állami Élelmiszermentő Központ. A szükséges szoftver fejlesztésével ugyanis egyre késik, ám egyre többet kér érte egy homályos hátterű, kormányközeli tanácsadókkal dolgozó cég.

Kell-e koronavírus oltás, kell-e maszkot hordani a buszon, koronavírussal kapcsolatos kérdésekben ki tud segíteni – többek között ezeket kérdeztük a kormány által közel 400 millió forintból kifejlesztett chatrobottól. Ez az egyike azoknak a megrendeléseknek, amiket közbeszerzés nélkül intéztek a koronavírusra hivatkozva. A megrendelő a Belügyminisztérium volt, a kivitelezésben pedig több cég is részt vett.

A Magyar Bírósági Végrehajtói Kar által létrehozott cégek jelentős ingatlanvagyont – feljelentések szerint áron alul – értékesítettek, majd az egyik ilyen vállalkozás megszűnt, a másik veszteségesen létezik. A kar közben bedöntötte a saját informatikai cégét is, ami még az ügyvezető bérét is képtelen volt önállóan kitermelni. Van egy alig működő alapítvány is, ami jobbára csak veszteséget termel.

480 ezer forint költséggel sikerült gyakorlati helyet találni néhány hétre az egyébként elképesztő módon keresett programozóknak.

A chatbot több mint 230 milliós fejlesztés volt, de nyoma sincs” – erről beszélt hétfőn a parlamentben a Jobbik országgyűlési képviselője. Az emberi beszélgetést szimuláló szoftver kifejlesztésével a kormányközeli 4iG-t bízták meg még 2021-ben, de a kamara honlapján nem működik ilyen ügyféltájékoztató program. A Jobbik szerint a Parragh László vezette szervezet kormányközeli cégeket támogat ahelyett, hogy a tagságának nyújtana valódi segítséget. Ezért azt javasolták, hogy a kormány törölje el a kötelező tagságot. A miniszterelnök szerint a kamarára a vállalkozóknak és a kormánynak is szüksége van.

Közadatigénylésben kértük ki a 2022-es népszámláláshoz kapcsolódó tabletbeszerzések szerződéseit. Az iratokból kiderült, hogy a Központi Statisztikai Hivatal 1,7 milliárd forintért vásárolt új táblagépeket, amelyeknek a tárolásáért is kifizettek nettó 240 millió forintot. 

Miközben a benzin és a kenyér már-már luxuscikknek számít Magyarországon, van egy terület, amelyre mindig dől pénz: a kormányzati szervek technológiai fejlesztése. Az uniós közbeszerzési értesítőből derül ki, hogy a Rogán Antal felügyelete alatt álló Digitális Kormányzati Ügynökség (DKÜ) hatalmas összegű informatikai beszerzést zárt le a napokban.

A KRÉTA szülői felületén jött néhány rendszerüzenet az elmúlt hetekben. Arról azonban senki nem szólt semmit, hogy feltörték a rendszert, és a hekkerek hozzáférhettek a diákok, szülők, tanárok és intézmények minden adatához. A rendszert kötelező használni a közoktatásban, és az üzemeltető cég az elmúlt években 36 milliárd forint közpénzt zsebelt be a működtetéséért. A sikerhez talán annak is köze van, hogy a cégtulajdonos Fauszt Zoltán jóbarátja Palkovics Lászlónak. Azt egyelőre nem tudni, hogy a miniszter néhány napja történt lemondása hatással lesz-e az eKréta Zrt. állami megbízásaira.

A költségvetési törvényhez képest 30 milliárd forinttal többet, összesen 54 milliárdot emésztett fel a kormányzati „tájékoztatás” és a néppel folytatott „konzultálás”.

A momentumos Havasi Gábor lapunknak arról beszélt, hogy a fővárosi jelentés az M3-as metró felújításáról már 90 százalékban kész van, hamarosan be is mutatják.