Az Európai Bíróság döntése nyomán veszélybe került a cégek tényleges tulajdonosairól szóló információk hozzáférhetősége. Ezeket az adatokat sok európai hírmédium fontos cikkek elkészítéséhez használta. Az Átlátszón például ennek köszönhetően tudtuk azonosítani a Szijjártót jachtoztató üzletembert.
Bő másfél év után másodfokon jogerős ítélet született abban az perben, amelyet a K-Monitor Közhasznú Egyesület indított Orbán Viktor római útjának adataiért. A római vakációra családtagjai is elkísérték a miniszterelnököt, ráadásul a kormányfő horvátországi nyaralását szakította meg a katolikus konferencián való részvételért. A honvédségi repülő tavaly augusztusban közvetlenül szállította Orbánt és családját a horvát szigetről Rómába és vissza, a gépen pedig ott volt a kormánypárt több vezető politikusa. A miniszterelnököt és családját vacsora közben le is fényképezték, így derült ki, hogy a családtagjai is vele tartottak.
November 22-én adta ki elmarasztaló jelentését az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) egy magyarországi regionális hulladékkezelési projekt uniós támogatásaival kapcsolatban. Az OLAF sem a pályázatokat, sem a projektgazdát nem nevesítette és érdeklődésünkre sem árulta el. Ugyanakkor a közleményükben leírt részletek és korábbi ismereteink alapján arra következtettünk, hogy az észak-balatoni hulladékgazdálkodási projekteket vizsgálta és találta szabályellenesnek a hivatal. Kérdésünkre az észak-balatoni rendszert működtető szervezet megerősítette, hogy valóban most vizsgálta őket az OLAF, ugyanakkor a közleményben leírtak jogosságát tagadják. Arra a kérdésünkre, hogy honnan teremtenék elő a több mint 4 milliárd forintot, ha tényleg vissza kell majd fizetni az Uniónak, nem kaptunk választ.
Harmadfokon a Kúria is úgy döntött, ki kell adja a Kisfaludy 2030 Zrt-nek, hogy mi alapján adott 20 milliárdos támogatást Mészáros Lőrinc szállodáinak felújítására. Miközben a pénzek jöttek, az ország leggazdagabb gázszerelője épp kirúgta munkatársai felét a szállodacsoporttól.
A döntés alapján várhatóan februárban lehet majd megismerni a cégcsoport támogatásának feltételeit.
Több mint 80 milliárd forintba került a Szegedet Hódmezővásárhellyel összekötő tram-train, de 10 évig titkolták volna a megvalósíthatósági tanulmányt, ezért pert indítottunk a MÁV ellen. A Fővárosi Ítélőtábla úgy látta, jogos az Átlátszó kérése, a vasúttársaságnak ki kell adni a tanulmányt. Már csak azért is, mert semmivel sem érveltek amellett, mi is az, amit a közpénzből épült vasút kapcsán ne lehetne nyilvánosságra hozni.
Szeptember 15-én, csütörtökön Strasbourgban az Európai Parlament képviselőinek 74%-os támogatásával, 21 % ellenében, 5 % tartózkodása mellett elfogadták azt az állásfoglalást, amely szerint Magyarország nem demokrácia, hanem választási önkényuralom. A posttruth és a fakenews világában tények létezéséről és azokról szóló hiteles tudósítások lehetőségéről is viták folynak. Ahhoz, hogy legalább esélyünk legyen értelmes párbeszédre arról, hogy az európai parlamenti képviselők helyes döntést hoztak-e, minimálisan tudnunk kell, hogy milyen tényeket rögzítettek az állásfoglalásukban. Hiszen azok alapján vonták le lesújtó következtetésüket, és ha premisszájuk téves, akkor a konklúziójuk eleve nem lehet helyes. Ebben a cikkben pusztán az állásfoglalásból megismerhető tényeket ismertetjük, az azokból levonható következtetéseket az olvasókra hagyjuk, ahogy annak megítélését is, hogy a magyar valóságot reálisan tükrözi-e a jelentés, vagy sem. 75 pontban az Európai Parlament állásfoglalásáról, amely szerint Magyarország nem demokrácia, hanem választási önkényuralom.
Tát Margit, Méhkerék büntetett előéletű fideszes vezetője akkor is kapott pozíciót az önkormányzattól, amikor nem tölthette be a polgármesterséget. Azóta újraválasztották. Lapunk kiderítette, mennyit fizettek neki, amíg hivatalosan nem lehetett településvezető.
Jogerőre emelkedett az a bírósági döntés, miszerint a közmédiának ki kell adnia azokat a dokumentumokat, amikből kiderülhet, hogy ki viseli a felelősséget a gyakran törvénysértő hírműsorok adásba engedéséért.
Mészáros Lőrinc és Szíjj László visontai keményítőgyára 2020 decemberében 1,3 milliárd forint vissza nem térítendő beruházási támogatást kapott a Pénzügyminisztériumtól. Tavaly tavasszal közadatigénylésben kértük ki a kapcsolódó iratokat a tárcától, ami azonban csak húzta az időt, de nem adta ki a dokumentumokat. A bírósághoz fordultunk, a pert pedig első- és másodfokon is megnyertük, és ezután végre megkaptuk a Viresol támogatásának papírjait. Azokból az látszik, hogy a búzafeldolgozó 3,5 milliárdos összköltségű kapacitásbővítését segítette meg az állam 1,3 milliárddal, vagyis a beruházás 40%-át közpénzből finanszírozták.