Ugyanaz a Simicska-cég szervezte a Fidesz plakátkampányát a 2010-es választások idején, mint amelyik tavasz óta a Jobbik hirdetéseinek biztosítja a helyet. A 24.hu birtokába került dokumentumok szerint a Mahir Cityposter, amelynél NAV-vizsgálatot rendeltek el az ellenzéki pártnak adott kedvezmények miatt, a Fidesznek rekord olcsó árakat biztosított. A Fidesz plakátonként a Jobbik adataiból kalkulálható ár 58 százalékát fizette csupán. A kreatív árazás mértékét jelzi, hogy a jelenlegi listaárakon nagyjából 1 milliárd forintot kellett volna átutalni azért, amit 23 millióval intéztek el. Az előkerült adatok alapján egyébként úgy tűnik, hogy 1300 plakátot számla nélkül helyeztek ki annak idején.
Az még a félszabad országokban is ritkán fordul elő, hogy voltaképpen az állam ilyen nyíltan pénzeljen egy gongót, és még ráadásul le is bukjon, mint ahogy ez történt a CÖF és a száz százalékig a magyar állam tulajdonában lévő MVM esetében. Igaz, a CÖF eddigi működése alapján a támogatás ténye kevéssé meglepő, mondhatni szerves fejlődés eredménye, az átláthatóság szempontjából pedig talán jobb is, mint amikor ismeretlen magányszemélyek százmilliós adományaiból finanszírozták kormánypárti kampányaikat.
Nem tudni, mennyit fizetett a Jobbik a Simicska Lajos érdekeltségébe tartozó Publimont és Mahír Cityposter Kft-nek azokért a "lopós-dolgozós" plakátokért. Ez az a plakátkampány, amiben azt hirdetik, hogy amíg az emberek dolgoznak, addig a vagyonát egy év alatt százmilliárd forinttal megnöveli felcsúti zseni, Mészáros Lőrinc, a letelepedési kötvényekben otthonosan mozgó, de feltalálóként is színre lépett Rogán Antal és Orbán Viktor, valamint Habony Árpád lop.
Hullámokban ugyan, de folyamatos lesz a kampány 2018-ig. László Róbert, a Political Capital választási szakértője reagált így lapunknak, amikor azzal szembesítettük, itt az újabb kormányreklám, a „Magyarország erősödik”. Ezen az újabb kampányon ismét Rogán Antal Pasa parki szomszédja kaszálhat. A szakértő szerint, amíg nem hoznak megfelelő törvényeket, a kormány és az önkormányzatok annyi pénzt költhetnek ilyesmire, amennyit csak akarnak.
Lassan minden adat nyilvánosságra kerül az őszi kvótakampánnyal kapcsolatban. A politikai nyilatkozatoknál jóval többet mond, hogy míg a kormány csak fizetett hirdetésre 17 milliárd forintot költött, addig a baloldali ellenzék pártjai az MSZP-től a MoMá-ig összesen nagyjából 50 millióból győzködték a szavazókat az otthonmaradásról. A Kétfarkú Kutyapárt egymaga 35 millióból próbálta megállítani a kormányzati gőzhengert, míg a Fodor Gábor-féle Magyar Liberális Párt 17 millió forintból harcolt mindenki más ellen. Ez volt az a lépés, amivel Fodor még a NER-kompatibilis ellenzék számára is vállalhatatlan lett. Megnéztük, mi jött ki még a 17 millióból.
A népszavazás előtt nagyjából mindenhol hirdette a Fidesz, ahol csak lehetett, hogy mindenki menjen el a referendumra és ikszelje be a nemet. Annyit költöttek a kampányra, mint előtte soha senki, 8,6 milliárd forintot, a népszavazás mégis érvénytelen lett.
A Volánbuszok is hirdetési felületekké váltak, kíváncsiak voltunk, mennyiért. Közérdekű adatigényléssel fordultunk a cég felé.
Ha valakinek nem tűnt volna fel, a magyar kormány óriásplakátokon, tévében és a kormánypárti lapokban is bivalyerővel reklámozza az október 2-i (amúgy érvénytelen) kvótanépszavazás eredményét. Túl azon, hogy nem tudni, a baráti média- és reklámcégek zsebeinek további tömködésén kívül mi értelme van ennek a kampánynak, még az is lehet, hogy jogsértő az egész reklámhadjárat.
A kormány jó ideje folytatja a menekültellenes gyűlöletkampányt, s előbb üzent Brüsszelnek, hogy „ők is megértsék”, majd júliusban jöttek a „Tudta?” feliratú plakátok. Hogy mindez mibe kerül, arról egyelőre nem kívántak tájékoztatást adni, majd csak – ígérték – a kampány végén mondják meg, mennyit költöttek erre, illetve az elektronikus, internetes és nyomtatott médiában megjelentetett „közérdekű közleményekre”. A számla végösszege szinte biztosan több milliárd forint lehet.
Jövő hét elején, várhatóan kedden dönt, és minden bizonnyal továbbengedi az Alkotmánybíróság a betelepítési kvótával kapcsolatos népszavazást, amelynek időpontját így szeptember 4. és október 9. közötti időpontra tűzheti ki az államfő – tudta meg lapunk. A Jobbik elnöke szerint sikertelen népszavazás esetén Orbán Viktor miniszterelnöknek le kellene mondania.
