A tankönyvpiac államosításának egyik utolsó lépése volt az Alföldi Nyomda Zrt. 2020-as felvásárlása, amivel a kormány bebiztosította a kampánycélra is használt ingyenes tankönyveket. A nyomdáért kifizetett összeget azonban nem hozták nyilvánosságra, ezért adatigénylésben igyekeztünk kideríteni. Hosszú pereskedés után végül az állami tulajdonú Könyvtárellátó (KELLO) elküldte lapunknak az adásvételről szóló megállapodást, mely szerint 4,5 milliárd forint volt az Alföldi Nyomda vételára. Időközben a kormány módosította a tankönyvellátásról szóló törvényt, így az állami kézbe került nyomdából ma már közbeszerzés nélkül rendeli a KELLO a tankönyveket.
2020 őszén pereltük be az állami tulajdonú, országos tankönyvellátásért felelős Könyvtárellátó Nonprofit (KELLO) Kft.-t, mert nem adták ki, hogy mennyiért vásárolták meg a debreceni Alföldi Nyomdát. A Fővárosi Ítélőtáblán másodfokon is nyertünk a KELLO ellen novemberben: a döntés értelmében az állami cég nem titkolhatja tovább a vételárat. A bíróság szerint „az állami feladatának ellátása során felhasznált forrásokkal történő vagyongazdálkodás nem veszíti el a közpénz jellegét önmagában attól, hogy azt egy nonprofit gazdasági társaság végzi”. Az ügynek azonban még mindig nincs vége, ugyanis a KELLO a Kúriánál fellebbezett az ítélet ellen. A tankönyvpiac államosításának az egyik utolsó állomása volt az Alföldi Nyomda megszerzése, így ma már a magyar tankönyvek 80 százalékát hazafias szellemben gyárthatják.
Több mint egy éve tárgyaltak az Alföldi Nyomda állami megvásárlásáról, miközben a cég gigamegrendelést kapott későbbi vevőjétől.
A strasbourgi törvényszék megerősítette: a kormány gyakorlatilag monopolpiacot hozott létre az iskolai tankönyvellátásban. A pert indító kiadók esetleges kártérítésről később döntenek majd.
„Én nem lettem milliárdos, nekem nincsenek vállalkozásaim” – szerénykedett Kövér László házelnök az LMP-s pártalapítvány Ökopolisz minapi rendezvényén. És valóban: a Kövér-családban nem ő, hanem fivére, Kövér Szilárd volt a cégfelelős. A hőskorban nyakig benne volt a pártközeli, utóbb elkayásított szatellitcégekben, utóbb a nyomdabizniszbe zsilipelt. Az erős hátszélen nem múlott, hogy nem aratott nagy gazdasági sikereket, jelenleg egyetlen szerény tanácsadó vállalkozást futtat.
A tankönyves állami cég, a Kello azt állítja, hogy munkatársai leterheltsége miatt alvállalkozóval tudja csak kinyerni az adatokat saját adatbázisából arról, melyik tankönyvből hány diák tanul. 20 ezer plusz áfáért óránként. Összesen 66 040 forintot kér.
Szürreális hivatali útvesztőben találja magát, aki egy szimpla adatot kér az oktatási kormányzattól. Az adatvédelmi hatóság kérésünkre kiadott álláspontját, amely kimondja, hogy ezek nyilvános adatok, azzal söpörte le az állami tankönyves cég, hogy a szórend nem stimmel.
Számos kiadó került lehetetlen helyzetbe, miután az állami iskolák csak a Hoffmann Rózsa által kiadott listáról rendelhetnek tankönyvet. A tananyagok minősége romlani fog, és az sem biztos, hogy olcsóbbak lesznek.
Idén tízmilliárd forintot fordít az állam tankönyvfejlesztésre és -kiadásra, a piaci szereplőket azonban elfelejtették tájékoztatni arról, miként vehetnek részt a központosított rendszerben. A legújabb fejlemények egyértelműen arra utalnak, hogy a kormány kiadóvásárlásban gondolkodik.
