language

Kulcsszavak:

átláthatóság highlight_off

Akták:

Kereskedőházak csókosoknak highlight_off

Kereskedőházak csókosoknak

Kereskedőházak csókosoknak

A külkereskedelem központjai, az úgynevezett kereskedőházak felügyeletére hozták létre 2012 végén a Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt.-t, amely a kezdetektől sorozatos botrányaival és hatékonytalan működésével keltette fel a figyelmet. Az elképzelés az volt, hogy a kereskedőházak a hazai kis- és középvállalkozások exporttevékenységének bővülését hozhatják, új üzleti kapcsolatokat teremtve, ami valóban fontos lenne, hiszen Magyarország rendkívül kereskedelem- és exportorientált ország. Az elmúlt évek azonban nem ezt bizonyítják: 2015-ben például 6 milliárd forint veszteséget produkáltak, előfordult, hogy egy országgal a kereskedelem éves volumene nem érte el a kereskedőházra való ráfordítás költségét. 

A rendszer nem volt átlátható, számos esetben felmerülhet a gyanú: csupán a csókosok vagyonosodását segítette elő a kezdeményezés. A török milliárdos üzletember, a Galatasaray ex-elnöke, Adnan Polat – aki egy Tiborcz-közeli ingatlanbizniszben is felbukkant – több milliárdnyi közpénzt kapott homályos célokra a tulajdonában lévő kereskedőházakon keresztül.

Az alkalmazottak között Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter futsalos barátai és Fidesz-közeli "szakértők" is felbukkantak, a kereskedőházak üzemeltetői pedig tipikusan nem rendelkeztek kellő tapasztalattal a külkereskedelem terén, nem volt értékelhető üzleti tevékenységük, ezért vélelmezhetően gyakran kormányzati hátszéllel nyerhették el az üzemeltetést. A kereskedőházakat üzemeltető állami társaság neve a Quaestor-botrány kapcsán is előkerült: bár sokáig titkolták, mennyi pénzt tartottak a Questornál a cég bedőlése előtt, azóta kiderült, 2013-ban két nap alatt 9,3 milliárd forintot utalt el a külügy cége a Quaestornak, a maradékot pedig a bedőlés napján vette ki a brókercégből a MNKH Zrt.

2018-ban jelentette be a kormány, hogy – az Adnan Polathoz köthető kereskedőház kivételével –  bezárja kereskedelmi kirendeltségeit és átalakítja a 2012-ben bevezetett kereskedőházi rendszert, amely összesen 9,3 milliárd forintos veszteséget termelt működése során. Az átalakítás részeként az MNKH Zrt. összeolvadt leányvállalatával, a fúzióból pedig a HEPA Magyar Exportfejlesztési Ügynökség Nonprofit Zrt-t hozták létre – élén a Mészáros Lőrinc-közeli Ligetfalvi Gáborral – amely a tervek szerint öt fókuszáltabb, úgynevezett Exportfejlesztési és Promóciós Központtal működne. A társaság átalakítása után kiderült, hogy annak pénzügyi-számviteli feladatellátásában és a vagyongazdálkodásában az Állami Számvevőszék szabálytalanságokat talált.


A Kereskedőházak megnyitására vonatkozó közbeszerzéseket eléred a RedFlags-en.


 

Támogass minket rendszeres adományoddal,

hogy a korrupciós ügyek ne tűnjenek el a süllyesztőben!

Találatok/oldal: Listázási sorrend:
Találatok: [20]  Oldalak:   <<  <  1 2

Mindent ki kell adnia a quaestoros kapcsolatról a Magyar Nemzeti Kereskedőháznak

Napokon belül nyilvánosságra kerül, hogy mikor és mennyi pénzt tartott a külügyhöz tartozó Magyar Nemzeti Kereskedőház (MNKH) a Quaestor cégcsoportnál, a Buda-Cashnél és a Hungária Értékpapír Zrt-nél.

Nyilvánosak a nemzeti kereskedőház költései Pénzeső

Havonta negyedmilliárd megy el a kereskedőházak terjeszkedő rendszerére. Az eredmények egyelőre haloványak, persze van, aki így is jól jár. Többek között az Orbán családnak nem is­meretlen jordániai (migráns, ah, borzalom!) család vagy egy ­Matolcsy-rokon.

Magasról tesz a Nemzeti Kereskedőház a Kúriára és az Adatvédelmi Hatóságra is

Kiváló cégben gyakorolja a tulajdonosi jogokat Szíjjártó Péter miniszter úr, és remek céget vezet Ducsai-Oláh Zsanett vezérigazgató asszony. Úgy hívják, hogy MNKH Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. Van több mint száz bankszámlájuk és százötven alkalmazottjuk, az Ipar utca 5. szám alatt egy fél irodaházat elfoglalnak.

Titkolja közérdekű adatait a milliárdos veszteséget termelő Magyar Nemzeti Kereskedőház

A Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt.-t pár éve azért hozták létre, hogy a Szijjártó Péter által felügyelt állami külkereskedelem központjait, az ún. kereskedőházakat működtesse. A többségi tulajdonosa a magyar állam, a tulajdonosi jogokat Szijjártó Péter gyakorolja. A társaságba az állam több milliárd forinttal szállt be. Tavalyelőtt 132 millió forint, tavaly közel 2,4 milliárd forint veszteséget produkált, de azt sem hajlandók elárulni, hogy mennyi pénzt fizetnek a munkavállalóiknak, vagy mennyit költenek kocsira és mobilszámlára. Hatósághoz fordultunk az ügyben.

Az Együtt beperli Szijjártóékat

Az Együtt bepereli a külügyminisztériumot. Így próbálja megszerezni a Quaestor üggyel kapcsolatos közérdekű adatokat, mert a külügyi tárca eddig nem adta ki ezeket az információkat. A párt alelnöke a bíróság mellett az Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságot is megkeresi. Így akarják megtudni, hogy volt-e bennfentes kereskedelem. További információk a videóban.

Az Együtt pereli a külügyet a Quaestor-iratokért

Az ellenzéki párt el szeretné érni, hogy törvényszék kötelezze a külügyminisztéiumot a Quaestor-ügyben hozott döntések dokumentációjának kiadására.

Közpénzek a Quaestornál: csúcsra jár a kormányzati ködgép

Hiába kerülnek nyilvánosságra naponta új információk a Quaestor-ügyben, a kérdések gyorsabban szaporodnak, mint a válaszok. Különösen messze vagyunk attól, hogy kiderüljön, hogy milyen konstrukcióban, ki és mennyi közpénzt rakott a bebukott cégcsoportba, illetve hogy a befektetésekről, majd azok kivonásáról szóló döntések meghozói mit tudtak a csoport működésének kockázatairól és pénzügyi helyzetéről. Az üggyel kapcsolatos adatigénylésekre érkezett válaszokból szemlézünk.

Közpénzből spekulációs pénz? - Miért volt a Quaestornál állami pénz?

Számos kérdőjelet, egyebek mellett jogi és szabályozási kérdéseket vet föl az, hogy állami pénzt a Quaestor nevű, azóta csődvédelmet kért befektetési vállalkozásnál tartottak. Érdemes a fölmerülő kérdések közül néhányat számba venni.

További állami milliárdok brókercégeknél?

A Szijjártó Péter felügyelete alatt működő állami cég titkolózik, ezzel megsérti egy 2009-es törvény előírásait. A Kereskedőház 2013-ban közel 9 milliárdot tartott értékpapírokban. De hol?
Találatok: [20]  Oldalak:   <<  <  1 2