K-Monitor Adatbázis

A Városliget projekt eredetileg múzeumi negyedként indult. Tarlós István 2009-ben bemutatott programjában még úgy szerepelt, hogy üres területen, a Nyugati pályaudvar mögött lenne a legjobb helye. Aztán minden másképp alakult. Baán László 2004-es kinevezése után kereste a Szépművészeti Múzeum fejlesztésének lehetőségét, kezdetben az volt a terv, hogy a föld alatt a Hősök tere felé bővítik a múzeumot. 2010 után ő állt az új negyed építésének élére.

Csaknem egymilliárd forintos beruházásban épülhet meg Fót új sportcsarnoka, amennyiben sikeres lesz a projekt TAO-pályázata. Kis szépséghiba, hogy a legutolsó tervek szerint a 251 milliós önrészt álló és az ingatlant biztosító település csak tanítási időben kora délutánig, illetve évente még mindössze 10 napon használhatná az épületet. Az ingatlan, amire építkezni terveznek, törvény alapján védett láp szomszédságában terül el.

Zavaros koncepció, átláthatatlan tervezési folyamat és szinte felső korlát nélküli költségek – a látványos beruházások felszíne mögött ezek a meghatározó jellemzői a budai Várban zajló fejlesztéseknek. Lehet, hogy nem a miniszterelnök és néhány állami hivatal felköltözése az egyetlen szervezőerő, de a zűrzavarban egyelőre ez tűnik a meghatározónak. Összeszedtük, amit pillanatnyilag tudni lehet a Várban zajló projektekről.

A helyi civilek tiltakozása ellenére a XIII. kerület tavaly egy offshore-hátterű cégnek adta el az egykor óvodaként funkcionáló Pannónia utcai ingatlant. A vevő most nekikezdett a beruházásnak, és kivágatta a telken található fákat. Az önkormányzat szerint nincs semmi probléma.

Beperelte a Nemzeti Földalapkezelő a tökretett kihantosi gazdaság megmentéséért kiállókat, a Greenpeace-szel és a Kishantos Nonprofit Kft.-vel akarják kifizettetni egyebek mellett annak a biztonságiőr-brigádnak a költségeit is, amelyet arra szerződtettek, hogy a föld korábbi használóit távol tartsák a területtől. Ez ellen tiltakozott több tucat szervezet mintegy száz demonstrálóval a bíróság előtt. Videó.

A Greenpeace szerint a tervezett állami földeladások veszélyeztetik a természetvédelmi területek állapotát, és rontják az ökológiai gazdálkodás helyzetét, a környezetvédelmi szervezet ezért a földeladások előkészületeinek leállítására kéri a kormányt.

Genfben egész napos ülésen tárgyalja az Aarhusi Egyezmény Jogkövetési Bizottsága azt a beadványt, amelyet az Energiaklub és a Greenpeace Paks II ügyében adott be tavaly júniusban – írta az Energiaklub közleménye.

Meghallgatást tartott pénteken Genfben az Aarhusi Egyezmény Jogkövetési Bizottsága a paksi bővítésről az Energiaklub és a Greenpeace beadványa alapján, amely szerint a kormány megsértette az egyezményt a beruházáshoz kapcsolódó közérdekű információk eltitkolásával.

Kikéri a nemzetgazdasági minisztériumtól és a győri önkormányzattól a Védegylet és a Tiszántúli Természetvédők Társulata az Audival, illetve a Volkswagennel kötött szerződéseket és egyedi adóelengedési vagy adókönnyítési rendelkezéseket. A zöldszervezetek az Audinak az egyes években pénzátutalások, adózási intézkedések, infrastrukturális és egyéb fejlesztések formájában nyújtott támogatások értékének nyilvánosságra hozatalát is kezdeményezik.

Vannak hatástanulmányok a Paks2-ről, és nem véletlenül tartják titokban a dolgot, mert nagyon gáz a projekt – ezek derülnek ki a hozzá eljuttatott dokumentumokból Jávor Benedek, a PM európai parlamenti képviselője szerint. Jávor a blogjára ki is rakta a tanulmányokat, amik szerint Paks2 katasztrofális hatású lesz mind a hazai villamosenergia rendszerre, Paks1 jövedelmezőségére, és a Duna hőháztartására.