K-Monitor Adatbázis

Tavaly nyáron indítottuk közbeszerzés-figyelő cikksorozatunkat, amelyben egy akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó segítségével már a kiírásnál megpróbáljuk elcsípni és bemutatni az irányítottnak vagy egyenesen versenykorlátozónak látszó tendereket. Előzetes számításaink azóta többször is beváltak: vagy az általunk megtippelt cég nyert, vagy alig akadt jelentkező, vagy az eljárás eredménytelen lett. Most három újabb esetet mutatunk be, amelyeknél egyértelműek voltak a red flagek, és ismét igazunk lett. Az egyikben a Fidesz kedvenc őrző-védő cége, a Valton is felbukkan, amely maximális pontszámot kapott az értékelésnél, mégsem nyerte el a tendert.

A Nagyvárad tér szomszédságában működő Nemzeti Közszolgálati Egyetem ezúttal egy 7 szintes épületegyüttessel bővül, amelynek két részét egy üveghíd köti majd össze. A közel 25 ezer négyzetméter alapterületű ingatlanban a Katasztrófavédelmi és a Nemzetbiztonsági Intézet kap majd helyet, mellette pedig készül egy 7 ezer négyzetméteres „Exclusive kert” is cserjékkel, virágokkal, díszmedencével és egy szoborral. A kivitelezőt tárgyalásos eljárásban kereste az egyetem, és végül két ajánlattevőből a Mészáros Lőrinc tulajdonában álló ZÁÉV nyerte el a megbízást.

Évek óta nincs mérlege, egy ideje vezetése sem, sőt a Magyar Nemzeti Bank már a tőzsdei kibocsátólistáról is törölte azt az OTT-One Nyrt.-t, ami pár éve még sok milliárd forintért vehetett részt a lélegeztetőgép-beszerzésekben. A történetben az a legfurcsább, hogy a többféle MNB-bírság ellenére a mai napig nem tudjuk igazán, hogy pontosan mi okozta a társaság döbbenetes lejtmenetét, amin rengeteg kisbefektető bukott nagyot.

A Magyar Földtani Intézet egykori épülete a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságáé, a pályázatot ők írták ki, bár kérdéses, hogy találtak rá a nyertes ajánlattevőre, ha egyszer honlapja sincs.

Tavaly ősszel közérdekű bejelentést tettünk, miután több száz közbeszerzés vizsgálata során ismerős mintázatokat és rendszerszintű korrupcióra utaló jeleket fedeztünk fel egy hajdúböszörményi céggel, a Tömb 2002 Kft.-vel kapcsolatban. A Közbeszerzési Hatóság a napokban tájékoztatott minket arról, hogy minden általunk bemutatott esetet kivizsgáltak, és több mint 10 esetben jogorvoslati eljárást kezdeményeztek a Közbeszerzési Döntőbizottságnál. Amennyiben a feltételezéseink helyesek, az érintett tenderek kapcsán nemcsak bírságra számíthatnak az eljárások résztvevői, de akár kizárásra is sor kerülhet.

Sorra jelent be vizsgálatokat a tavaly létrehozott Integritás Hatóság, ám az Európai Számvevőszék attól tart, Magyarország látszatintézkedésekkel pipálná ki a jogállamisági elvárások teljesítését.

Varga Judit ex-miniszter volt férjének kifakadása ugyan ráirányította a figyelmet a Nemzeti Kommunikációs Hivatal és a Balásy Gyula által tulajdonolt cégek együttműködésére, de ez sem zavarta az érintett szereplőket abban, hogy egy újabb, 1 évre szóló (és kétszer meghosszabbítható), ismeretlen összegű keretszerződést írjanak alá rendezvényszervezésre. Újabb 12 hónapig tehát senki más nem tud pályázni az eseti megbízásokra – akkor sem, ha olcsóbban tudnák elvégezni az adott feladatot, mint a Balásy-cégek.

Ma már nem várható el a közmédiától, hogy minden ellentétes álláspontot részletesen bemutasson, hiszen más forrásokból is értesülni lehet a hírekről és a véleményekről – legalábbis a Médiatanács szerint. A köztévé műsoraira ennek ellenére minden adófizető egyformán áldoz, hiszen az MTVA idén 142 milliárd forint közpénzből működhet. Most ebből költenek el negyedmilliárdot arra, hogy megtudják, a lakosság hogyan fogyasztja a tartalmaikat.

Öt év után Érden és Tárnokon a településvezetők beváltják legfontosabb, a 2019-es voksoláson sorsdöntőnek bizonyult választási ígéretüket: elkezdik visszafizetni az úgynevezett csatornapénzeket. A siker mégsem mondható teljesnek: jelen állás szerint a háztartásonkénti 250 ezer forintot öt év alatt fizetik ki – és nem minden érintettnek.

Varga Judit volt férje, Magyar Péter bombát robbantott azzal, hogy azt mondta: a Diákhitel Központ kommunikációs szerződési túlárazottak voltak. Az állítások miatt a DK és Vona Gábor új pártja feljelentést tesz, miközben a probléma már évek óta ismert. Cikkünkben bemutatjuk, milyen lépések vezettek a Diákhitelnek is dolgozó Balásy-cégek hegemóniájához, ki a Nemzeti Kommunikációs Hivatal nagy hatalmú vezetője (és mi köze Novák Katalinhoz), és hogy mi minden támasztja alá Magyar Péter kijelentését, annak ellenére, hogy az NKOH tagadja a vádakat.