K-Monitor Adatbázis

52 cég kapott 105 milliárdot. Ebből 18,6 milliárd olyan cégekhez került, ahol csökkent a munkavállalók száma.

Legalábbis a legújabb hivatalos magyarázat szerint, bár ez már a sokadik verzió a témában az elmúlt másfél év alatt. Adatigénylésünket a Miniszterelnökség és a Miniszterelnöki Kabinetiroda is lepasszolta azzal az indoklással, hogy nem ők az adatkezelők, ezért a NAIH-hoz fordultunk. A Hatóságnak a Kabinetiroda azt mondta, hogy a Külügyminisztériumot kell megkérdezni az ügyben.

Nemzetgazdasági hátrányt hozhat, ha kiderül, mennyiért csábítana ide cégeket a kormány, ezért akár öt évre is titkosítaná az ilyen adatokat egy új törvényjavaslat szerint a kormány.

Éles fordulatot vettek idén az amerikai-magyar kapcsolatok, Washington és Budapest viszonya évek óta nem volt ilyen jó. Szijjártó Péter magyar külügyminiszter tavasszal találkozott amerikai kollégájával, Mike Pompeóval. A CEU-t is sikerült úgy kitennie az Orbán-kormánynak Budapestről, hogy a várakozásokkal ellentétben ezt nem sínylették meg a diplomáciai kapcsolatok. Ennek az okai elsősorban Amerikában keresendőek: Donald Trump emberei szakítani akartak az Obama-kormány kritikus politikájával, és úgy vélik, barátságos modorban többet elérhetnek Orbánnál, például azt, hogy ne ölelje keblére Vlagyimir Putyint. Ennek ellenére a magyar kormány bőkezűen költ lobbistákra és politikai tanácsadókra Washingtonban; az Átlátszó számításai szerint 2018-ban nagyjából 970 millió forintot költöttek erre a célra az adófizetők pénzéből.

A magyar külügyminisztérium nem adatgazda, ha a Macedóniában használt magyar diplomata-rendszámú autókról kérdezzük – legalábbis ezt a választ adta a tárca közérdekű adatigénylésünkre. A kérdés Szaso Janakievszki macedóniai tiszteletbeli konzul által használt járművekre vonatkozott.

Megy a pénz a kétes hasznosságú projektekre, de a multikat egyre kevésbé érdekli az állami támogatás. Ez nem uniós, hanem magyar adófizetői pénz.

A Külgazdasági- és Külügyminisztérium továbbra sem árulja el, mire költi a magyar adófizetők pénzét Washingtonban a hivatalosan a magyar kultúrát népszerűsítő Magyar Foundation of North America, ezért a Fővárosi Törvényszékhez fordultunk. Eközben más forrásból ismét közelebb kerültünk a megoldáshoz: az Átlátszó ismerteti a szervezet 2016-os amerikai adóbevallását. Ebből egyebek mellett kiderült az is, hogy egy év alatt 33 millió forint ment el egy közösségimédia-tanácsadóra, pedig az alapítvány közösségi csatornái eközben alig frissültek, és volt olyan MFNA-esemény, amelyről öthónapos késéssel kerültek ki fotók.

Fél év alatt legalább 73 millió forintot fizetett ki Magyarország izraeli lobbistáknak, hogy az Amerikai Egyesült Államokban segítsék az ottani magyar diplomáciai képviseletek munkáját. Elsőre logikátlannak tűnik, hogy a magyar kormány izraeliektől várja, hogy végre javuljon a kapcsolata az amerikai kormánnyal. Ám a két izraeli lobbista, illetve amerikai alvállalkozójuk is dolgozott korábban Donald Trump amerikai elnöknek. Hogy tanácsaik pontosan mennyibe kerülnek, azt nem tudjuk, mert a magyar Külügyminisztérium nem minden kérdésünkre válaszolt.

Kétmilliárd forintot költött el 2015 óta a magyar adófizetők pénzéből az Egyesült Államokban a Magyar Foundation of North America (MFNA) nevű nonprofit szervezet. Az állami támogatás hivatalos célja az, hogy az amerikai bejegyzésű alapítvány a magyar kultúrát népszerűsítse Amerikában, kapcsolatot tartson a magyar származású amerikaiakkal, illetve a magyar-amerikai kapcsolatok szorosabbra fűzésén dolgozzon.