K-Monitor Adatbázis

A nemzetbiztonsági kockázat ellenére kitartóan lobbizott Orbán „közvetítőjének” Semjén Zsolt, és a TEK nem véletlenül keveredett az ügybe; a kormány nem tud elszámolni 1300 menekült befogadásával, így csak annyit mond: ezek nem Brüsszel migránsai – áll a nemzetbiztonsági és külpolitikai bál.

Több tízmillió forint mögé rejtene törvénysértéseket a külügy: a külképviseletek ugyanis számos alkalommal nem a jogszabályokat betartva szerződtek külföldi cégekkel. A jövőben azonban bármilyen vállalkozással összeállhatnak, és ez óriási nemzetbiztonsági kockázatot jelent.

"A külképviseletek fűtésre, világításra és egyéb, a tevékenységükhöz szükséges alapszolgáltatásokra kötnek szerződéseket helyi vállalatokkal. Azt pedig minden bizonnyal Képviselő úr is belátja, hogy számos országban - a belső jogrend állapotából fakadóan - nem lehetséges a szolgáltató vállalatok tulajdonosi hátterének közhiteles nyilvántartások útján való ellenőrzése. Viszont fűteni, világítani, eseményeket szervezni ezen országokban is kell, ezekhez pedig helyi vállalatokat kell igénybe venni." Ezt írja a miniszterhelyettes. Ennyit, és nem többet.

Kutya nehéz dolga van annak, aki egy nem létező gazdaságfejlesztési programot akar segíteni. De a NER-ben nincs lehetetlen.

Már az első, rövid időtartamra érvényes C típusú vízum kérelmezésénél tudta Ghaith Pharaon, hogy találkozni fog Orbán Viktorral. Ezt bizonyítják azok a vízumkérelem során rögzített információk is, amiket a külügy nem szeretne nyilvánosságra hozni.

Orbán Viktor kormányfő rendeletéből derült ki, hogy Magyarország kilép a nyílt és átlátható kormányzásért folytatott, 70 országot tömörítő nemzetközi együttműködés kötelékéből, a 2011-ben létrejött Nyílt Kormányzati Együttműködésből (Open Government Partnership), aminek a hivatalos célja megerősíteni „az elkötelezettségét a nyílt és átlátható kormányzás megteremtése és a társadalmi részvétel erősítése iránt, valamint hatékony államközi keretet nyújtson a nemzetközi jó gyakorlatok és tudás kicseréléséhez”.

Először azt mondták, hogy egyszer igényelt vízumot, aztán azt, hogy kétszer, majd jött egy újabb kormányzati verzió, amiből arra lehetett következtetni, hogy Pharaon egyszer sem adott be vízumkérelmet, mert elintézte helyette más. A legfrissebb állítás, amelyet kérdésünkre kaptunk, hogy az Interpol körözési listáján szereplő szaúdi üzletember egyszer valóban adott be személyesen vízumkérelmet, miután a jordán konzul elindította neki a procedúrát Budapesten. Az továbbra sem világos, hogyan Pharaon kapott-e tartózkodási engedélyt hónapokkal a vízumigénylése előtt. Ennél is különösebb, hogy Lázár és Szijjártó hetente máshogy, egymásnak is ellentmondva emlékezett az olajmilliárdos vízumigénylésének időpontjára.

Ha horribilisnek gondoltuk a 2014-es 2,3 milliárdos mínuszt, akkor most kapaszkodjunk meg: 5,9 milliárd forintos veszteséggel gazdálkodott tavaly a külügyminisztérium botránycége, az MNKH Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. A külügynek tőkét kell pótolnia, miközben nemrég adott 5 milliárd hitelt is.

A második Orbán-kormány fejlesztési miniszterének cége nyerte el a Külgazdasági és Külügyminisztérium felügyelete alá tartozó Magyar Nemzeti Kereskedőház (MNKH) Zrt. izraeli irodájának üzemeltetését – tudta meg lapunk. Az állami társaság többek között 47 irodát létesít világszerte, a nyertesek közt feltűnik egy, a miniszterelnök vejével is összefüggésbe hozható cég. A kínai kirendeltség sorsáról pedig már a pályázat kiírása előtt dönthettek.

Derékig elmerült a Quaestor-botrányban, sokáig titkolta közérdekű adatait és szerződéseit, felsővezetésében Szijjártó focista haverja, összekötői között frissdiplomások vannak. Ez a Magyar Nemzeti Kereskedőház, amely tízmilliárdból próbálja pörgetni a magyar exportot olyan egzotikus helyeken, mint Botswana, Ghána és Laosz. Megnéztük, hogy ez mennyire sikerült nekik.