K-Monitor Adatbázis

Elképzelése sincs a Miniszterelnöki Kabinetirodának, hogy pontosan mennyi adófizetői pénzt költöttek el hirdetésre a különböző kormányközeli üzletemberek lapjaiban, nincs erről összesített adatbázisuk, és nem is tartják szükségesnek, hogy ilyet készítsenek – lényegében ezt közölte képviselőtársa kérdésére Dömötör Csaba kormányzati kommunikációért felelős helyettes államtitkár.

Zavaros koncepció, átláthatatlan tervezési folyamat és szinte felső korlát nélküli költségek – a látványos beruházások felszíne mögött ezek a meghatározó jellemzői a budai Várban zajló fejlesztéseknek. Lehet, hogy nem a miniszterelnök és néhány állami hivatal felköltözése az egyetlen szervezőerő, de a zűrzavarban egyelőre ez tűnik a meghatározónak. Összeszedtük, amit pillanatnyilag tudni lehet a Várban zajló projektekről.

Tart az új kormányzati negyed építése a Budai Várban, de sok az eldöntetlen kérdés a Miniszterelnökség, a Belügyminisztérium és a Nemzetgazdasági Minisztérium költözése körül. Még az sem biztos, hogy Orbán be tud költözni új palotájába a 2018-as választások előtt.

A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) a honlapján tudatta, hogy kiderítették, ki adott megbízást a civil szervezetek elleni két évvel ezelőtti vizsgálatok megindítására. Mint írják, "joggal hihette eddig azt a közvélemény, hogy a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (KEHI) két évvel ezelőtti támadását a Norvég Civil Támogatási alapból támogatott civil szervezetekkel szemben Lázár János, az ügyben legtöbbet nyilatkozó politikus kezdeményezte".

Eladták a lovasberényi kormányüdülőt, de hogy kinek és mennyiért, arra lapunk nem kapott választ a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-től. Az adás-vételről annyit sikerült megtudnunk, hogy a 1124/160603 azonosítóval rendelkező árverést június 3-én hirdették meg, a komplexum két héttel később kelt el, az árverés eredményét pedig június 25-én hirdették ki.

Csaknem háromévnyi pereskedés után a VS újságírója februárban megkapta azokat az elemzéseket, amelyeket a Századvég készített a kormánynak 2012–2014 között 4,1 milliárd forintért.

A magyar kormány régóta várja a felminősítést, mondván: az már rég járna a költségvetési folyamatok miatt is. Eközben Lázár János – Varga Mihályt megkerülve – olyan törvényjavaslatot terjesztett a kormány elé, amely utat nyitna a kontrollálatlan költségvetési költekezés előtt, vagyis épp a kiszámíthatóságot veszélyezteti. Lapunk információi szerint az NGM-ben "nem lelkesednek" a fejük felett készülő javaslatért, ráadásul így a nullás költségvetés is jókora pofont kap.

Most úgy tűnik, teljes sikerrel zárulhat a Jávor Benedek által kezdeményezett bizottsági eljárás a Lex Paks II nyilvánosságkorlátozó szabályaival szemben: az Európai Bizottság Környezetvédelmi Főigazgatóságának tájékoztatása szerint a magyar hatóságok vállalták a törvény módosítását. Az európai parlamenti képviselőt beadványai elkészítésében az Átlátszó jogászai is segítették.

2015. augusztus 4-én gyorsított, meghívásos közbeszerzési pályázatot hirdetett meg a Nemzeti Kommunikációs Hivatal a kormányablakok népszerűsítésére. A pályázat benyújtására 10 napos határidőt tűztek ki. A gyorsított meghívásos tenderre egy ajánlat érkezett, a HG 360 Reklámügynökség Kft. meg is nyerte a nettó 1 574 803 149 forintos (bruttó 2 milliárd) tendert.

Nyilvánosságra kerültek a Rogán Antal vezette "propagandaminisztérium" első szerződései: a "szomszéd" Csetényi Csaba mellett feltűnik egy informatikus is, aki az augusztus 20-i tűzijáték megszüntetésére egykor sikeres Facebook-kampányt indított, ami aztán megalapozta a tűzijáték költségvetésének csökkentését.