Az OTP-nek, a Molnak, a Richternek és más nemzetközi háttérrel is rendelkező vállalatoknak felajánlják, hogy néhány megmentésre érdemes kastélyt fogadjanak örökbe. „Felajánlják”, hogy ingyenesen magánkézbe vegyék az állami tulajdonú kastélyokat és kúriákat.
Borturizmusra, wellness- és konferencia-szolgáltatásra építené bizniszmodelljét a vajdasági Karlócán épülő új hotel, melynek létesítését a magyar állam tulajdonában lévő HEPA Magyar Exportfejlesztési Ügynökség Nonprofit Zrt. közel 3 milliárd forinttal támogatta. A beruházást a magyarországi székhelyű Szerémség Ingatlanfejlesztő Kft. szerbiai leányvállalata valósítja meg.
Az 1875-ben épült kastély felújítása három évig tartott és bő 3 milliárd forintba került. Az összeg felét az Európai Unió biztosította. 2022 márciusában kormánypárti politikusok avatták fel az ingatlant, olvasónk fotói alapján azonban a külső homlokzat már rossz állapotban van. A beruházásért felelős Nemzeti Örökségvédelmi és Fejlesztési NKft. szűkszavúan reagált az Átlátszó megkeresésére.
Fideszes polgármesterek és parlamenti képviselők is lázadoznak kastélyai elvétele ellen. Hol saját indíttatásból, hol pedig a helyi civilek nyomására.
„A kormány célja, hogy a műemlékek ne kihasználatlanul és leromlott állapotban álljanak, a törvény elő fogja segíteni a fenntartható és méltó használatukat, értékőrző felújításukat, az épületek közműfejlesztését és lakórendeltetéssel való hasznosítását” – válaszolta a DK-s Vadai Ágnes írásbeli kérdésére Csepreghy Nándor, az Építési és Közlekedési Minisztérium államtitkára.
Még kormánypárti körökben is ellenérzéseket váltott ki Lázár János legújabb törvénytervezete, amelynek alapján az építési miniszter saját döntésével, bárkinek a kérésére ingyen tulajdonba adhatná az ország legszebb kastélyait.
Egy évvel meghosszabbította a Nemzeti Kastély- és Várprogramot a kormány, mivel az öt éve – főként európai uniós forrásból – zajló projektben eddig egyetlen épületet sem sikerült teljesen befejezni. A felújítandó műemlékek számát a negyedével csökkentették, ám az összeget alig. Így is kérdéses, hogy a rendelkezésre álló 53 milliárd forint elegendő lesz-e az összes rekonstrukcióra. A felújításokra eddig kiírt 25 közbeszerzés közül legalább 13 esetében lehet kapcsolatot találni kormányközeli szereplőkkel. Közben a Miniszterelnökség olyan költségvetési adatokat közölt a programról, amelyek ellentmondanak a két évvel ezelőtti tájékoztatásának.
Miközben évek óta csigalassúsággal halad a Nemzeti Kastély- és Várprogram, a Fidesz politikusai az április országgyűlési választások előtt egymás után haknizták végig a felújításra váró műemlékek alapkőletételét, noha sok esetben még kivitelező sem volt a munkákra. A program forrásai az évek során 33 milliárd forintról 57,5 milliárdra emelkedtek, ennek ellenére egyetlen felújítás sincs kész a 39-ből. Közben a pénz negyedét, több mint 14 milliárd forintot már elköltöttek. A beruházások körül pedig feltűntek Mészáros Lőrinc gyerekei, és Orbán Viktor vejének, Tiborcz Istvánnak egykori üzlettársai is.
Nem kellett sokáig találgatnunk, hogy a múlt értékeit előszeretettel felemlegető hatalom vajon miért bontja le ilyen elszántan a magyar örökségvédelmi rendszert, a választ gyorsan megkaptuk: a feladatát megfelelően ellátó hivatalos szerv csak útban lett volna. A szakmai munka ugyanis amellett, hogy hosszú és unalmas, felesleges akadályokat gördít a NER haszonélvezőinek új hobbija, a kastélyvásárlás és -felújítás elé. A járási hivatalokba és magáncégekbe szétszórt örökségvédelmi szakemberek jóval kevesebb gondot okoznak, valódi rendszer híján pedig végre úgy működhet minden, ahogy azt elvárják tőle: kontroll nélkül.
Mészáros Ágnes, Mészáros Beatrix és ifjabb Mészáros Lőrinc cége is beállt a közpénzzuhany alá.
