Rengeteget írtunk korábban arról, hogy Szabó Zsolt fejlesztési államtitkár állóháborút vív Hatvan városával, ezzel párhuzamosan Hatvan alig kap EU-s terület- és településfejlesztési operatív programos, úgynevezett TOP-os pénzeket. Írtunk arról is, hogy egy bírósági ítélet jogerősen is kimondta, amit helyben mindenki tudott: Szabó Zsolt bizalmi emberének nevezhető az a Tóth Csaba, aki Heves megyei közgyűlési alelnökként a megyei EU-s pénzosztási döntéshozatalokért is felelős. Ez volt tehát a kiinduló helyzet, amikor is múlt csütörtökön Lázár János a kormányinfón egy kérdésre (mit szól, hogy Hatvan képtelen TOP-os pénzhez jutni) azt mondta, véleménye szerint Szabó Zsolt súlyos hibát követ el, a hatvani polgármesternek van igaza, úgyhogy felülvizsgálják a TOP-pályázatokat.
Egyszerűbb, hatékonyabb, olcsóbb és korrupciótól mentes közbeszerzések lebonyolításáért hívták életre két éve a Fővárosi Közbeszerzési Kft.-t. És hogy mi maradt a nagy ötletből? Folyamatosan csúszó közbeszerzések, veszteséges működés és több százmilliós adósság.
Miközben a Fidesz felvásárolja a magyar sajtópiac túlnyomó többségét Andy Vajnán vagy Mészáros Lőrincen keresztül, egy dologról meglehetősen kevés szó esik. Ezeket a bevásárlásokat a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság hivatott elbírálni az alapján, hogy az akvizíciók mennyire torzítják a piacot vagy éppen az állampolgárok sokszínű tájékozódását. Miért nem zavarja a Médiatanácsot a megyei lappiac teljes központosítása? Hogyan segíti a fideszes média erősödését? És miért csak az RTL Magyarország bevásárlását akadályozta meg az NMHH az elmúlt hét évben? Ezekre a kérdésekre próbáltuk megkeresni a választ.
Ha valaki a hír hallatán legyintene, hogy ugyan, kit érdekel, mi lesz a rabokkal?, vagy nem kell bűnözni, és akkor nincs mitől tartani, ajánlanánk még egy kis gondolkozást állampolgár és politikai akarat összefüggéseit, illetve a jövő kiszámíthatatlanságát illetően. A Helsinki Bizottság közleménye:
Nyomozást rendelt el az ügyészség a Jobbik számvevőszéki ellenőrzésével összefüggésben az Állami Számvevőszék (ÁSZ) beadványa alapján - közölte a Fővárosi Főügyészség szóvivője.
A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) az elmúlt másfél évben botrányos csaták után kétszer is elnököt választott. Előbb Szatmáry Kristóf helyét Kiss Zoltán foglalta el, de ő kevesebb mint egy év után távozni kényszerült. 2017 március végén Krisán Lászlót választották meg elnöknek. Őt kérdeztük a kamara viszonyairól.
Péterfalvi Attila egyetért azzal, hogy az átláthatóság érdekében jegyezni kell a külföldi támogatású civil szervezeteket, de a jelzést kiterjesztené a belföldi támogatással működő civil szervezetekre – a kormányzat, politikai párt vagy gazdasági szereplő által támogatott csoportokra is, írja az MTI.
Egyes civil szervezetek vezetőinek anyagi helyzete alapján folytatódhat a civilekkel szembeni kormányzati politikai nyomásgyakorlás, de „kisöprés” nem lesz – értesült a Magyar Nemzet.
A főpolgármester az Inforádióban beszélt arról, hogy megkapta a Miniszterelnökségtől az OLAF-jelentést. Már csak azt nem érti, miért folyik „egy ilyen, kicsit álságos vita a nyilvánosságra hozatalról”. Nem érti, miért nem hozza nyilvánosságra a saját jelentését az OLAF, vagy ha nem hozhatja, akkor miért adja úgy másoknak, hogy közben „kvázi megfenyegeti”, hogy „hozd nyilvánosságra, ha akarod, de ha valamilyen adatvédelmi szabályt sértesz, akkor problémád lehet”.
