K-Monitor Adatbázis

A határon túli magyar közösségeket rengeteg, évről évre növekvő mennyiségű magyar közpénz célozza 2010 óta. Az összegek jelentős része valós és fontos feladatokat végző szervezetek költségvetését gyarapítja, ugyanakkor az egész rendszer elválaszthatatlan a helyi fideszes klientúraépítéstől. Mindezt a pénzosztás átláthatatlansága, a költségek állandó sokszorozódása és a támogatások odaítélésének különös módjai támogatják, a dolog pedig már a szlovák kormány szemét is csípi. Cikksorozatunkban a dél-szlovákiai magyar közpénzek egy nagyobb szeletét – lévén a teljes kép feltárása a transzparencia hiánya miatt esélytelen – és a pénzmozgás politikai következményeit mutatjuk be.

Milliárdos fejlesztésekkel kecsegtette Balatonakarattyát a 2010-es évek elején Matolcsy György és felesége, ha cserébe a lakosok úgy döntenek, hogy Akarattya váljon le Balatonkeneséről. A település önálló lett, a polgármester pedig Matolcsy Gyöngyi, a fejlesztések viszont elmaradtak.

A jegybankelnök vezetésével és eszméinek terjesztésére alapítványi és cégbirodalom épül közpénzekből. A Matolcsy György bizalmasai által vezetett intézményháló masszívan települ rá a felsőfokú és tudományos képzésre. Matolcsyék szerint a pénz elköltéséhez a közvéleménynek nincs köze.

Rokoni bizniszek, egymásnak megszavazott pénzek könyvkiadásra, méregdrága rendezvények, egzotikus tanulmányutak, ingatlanvásárlások, átalakítások, irodabérlések - a Magyar Nemzeti Bank alapítványainak költéseit alaposabban átnézve sok érdekességre bukkanhatunk.

Matolcsy György hat Pallasz Athéné alapítványa majdnem teljesen feladta az átláthatóság elleni, több mint két éve kőkeményen folytatott harcát, és úgy döntöttek, kiadnak néhány táblázatot a nagyobb értékű szerződéseikről és támogatásaikról. Minden közzétételre legalkalmasabb időpontban, egy nyárias péntek estén.

Matolcsy György és csapata mindent megpróbált, hogy kivonja az ellenőrzés alól az MNB forrásaiból létrehozott hat Pallas Athéné alapítvány és az azok által alapított öt cég működését. Volt itt egy nap alatt megszavazott „elvesztette a közvagyon jellegét” törvény, évek óta visszautasított, a végletekig elkerülni próbált közérdekű adatigénylések – de a nagy igyekezetnek, úgy tűnik, lassan vége lesz.

Tiszteletben tartva az Alkotmánybíróság és a Kúria döntését, nyilvánosságra hozták a gazdálkodásuk fő számait az MNB Pallas Athéné alapítványai. Az alapítványok egy közleményben elküldték, hogy mekkora vagyont kezelnek és azt miben tartják, a jogszabály szerint megismerhető, közadatnak minősülő anyagokat pedig ígéretük szerint a honlapjukon teszik közzé. A most nyilvánosságra hozott gazdálkodási adatok alapján

A jegybank elnöke előbb elköltötte a pénzt, aztán azt mondta, azért nem írta be a vagyonnyilatkozatába, mert már nincs elkölthető pénze. Alelnöke pedig nem emlékszik arra, hogy havi 1 millióért két MNB-alapítvány felügyelőbizottságának is az elnöke.

Az elmúlt hetekben az alapítványai révén milliárdokat költő MNB nem óhajt részletes tájékoztatást adni arról, hogy készült-e előzetes elemzés pénzköltéseik hasznosságáról. Indoklásuk szerint a törvény ezt nem írja elő számukra. Sőt, burkoltan a joggal való visszaéléssel vádolták meg az ez iránt érdeklődő civileket. Akik ezek után már csak egy perben bízhatnak.

A Transparency International Magyarország hónapok óta próbálja kideríteni, hogyan bánik 200 milliárd forinttal a Matolcsy György vezette Magyar Nemzeti Bank, de többszöri próbálkozás ellenére is csak gyenge válaszokat kaptak.