K-Monitor Adatbázis

Saját sleppjüket finanszírozzák a belvárosi fideszes képviselők a civileknek szánt 45 millióból Juhász Péter szerint.

Nyilvánosságra hozták azokat a leveleket, amelyekben Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter útszéli a tőle megszokott stílusban pocskondiázza Gyurcsány Ferencet és gyanúsítgatja az Európai Bizottságot az Altus Zrt. másfél milliárd forintos megbízása miatt.

Amint azt szűk két hete megírtuk, a Jobbik Pártalapítványa volt az egyetlen, amelyik a kilenc, jelenleg állami támogatásban részesülő pártalapítvány közül nem volt hajlandó elárulni, hogy mire költik az őket megillető, évente több százmilliós nagyságrendű állami támogatást. Akkor megígértük, pert indítunk az adatokért. Megtettük. Íme az érveink amellett, hogy miért köteles egy pártalapítvány elszámolni a gazdálkodásával a nyilvánosság előtt.

Az érdekkijárás Európa-szerte átláthatatlan, de Magyarországon a legrosszabb a helyzet. A Transparency International szerint az intézményesült korrupció 2010 óta már központosított és rendszerszerű.

A parlamenti választáson induló pártok és egyéni jelöltek kampányköltéseinek elszámoltatása – legalábbis a hivatali "lepapírozás" szintjén lezárult azzal, hogy a héten az Állami Számvevőszék (ÁSZ) nyilvánosságra hozta összefoglalóját az elköltött pénzek utolsó nagy szeletéről. Ligeti Miklós, a hazai korrupció összefüggéseit vizsgáló Transparency International Magyarország jogi igazgatója viszont úgy fogalmazott, hogy az ellenőrzés mindössze annyit takart, sikerült-e a limit alá hazudni magukat a pártoknak.

Mindenkitől kértük, nyolc párt kiadta, egy tagadta meg. Nem, nem a Fidesz, nem is a KDNP, és még csak nem is az MSZP: a Jobbik elszámoltatási lendülete tört meg akkor, amikor el kellett volna árulni, hogy kik gyarapodtak a Gyarapodó Magyarország Alapítvány százmillióiból 2010 óta. A fair play jegyében bevártunk minden választ, és most minden megkapott adatot közzéteszünk, ugyanakkor az érdekesebb részleteket pártonként külön cikkekben elemezzük.

Még nem.

Az Európa Tanács korrupcióellenes intézményének tizenöt ajánlásából csak hatot valósított meg a kormány kielégítő módon.

A strasbourgi székhelyű Európa Tanács (ET) által létrehozott korrupcióellenes intézmény (Államok Csoportja a Korrupció Ellen, GRECO) pénteken arra emlékeztette Magyarországot, hogy e hónap végéig választ vár azokra a kérdéseire, amelyek a korrupció elleni fellépés terén megfogalmazott ajánlások megvalósítására vonatkoznak - részben a büntetendő cselekmények tekintetében, nagyobbrészt azonban a pártfinanszírozás átláthatóságával kapcsolatban.

Törölték a Szebb Magyar Jövőért Alapítvány közhasznú jogállását, így viszont nem juthatott volna költségvetési támogatáshoz.