A CDI-t adófizetői pénzből is remélik fenntartani, meg lehetséges adományokból, tagdíjakból és nemzetközi projektekre kapott támogatásokból. A 20-30 munkatársat foglalkoztató kutatóintézetnek már ki is nézték a székhelyét, amely Sólyom László egykori rezidenciája lenne a budapesti Széchenyi-hegyen.
Hiába ígérték éveken át, nem valószínű, hogy megépülnek azok a börtönök, amelyeket még 2016-ban jelentett be a kormány, miután a strasbourgi bíróság 2015-ben a börtönzsúfoltság enyhítésére kötelezte a magyar államot. A meglévő büntetés-végrehajtási intézetek átépítésével ugyanis egyelőre lezárult a férőhelybővítési program. A több száz, jól fizető munkahely csak álom maradt az érintett településeken, pedig számos önkormányzat több tíz- vagy akár százmillió forintot áldozott a kijelölt területek közművesítésre. A munkavállalók jelentős része leszerelt, hiába fordítottak a képzésükre milliókat. Az államnak átadott területekkel az önkormányzatok egyelőre semmit sem kezdhetnek, tájékoztatást pedig nem kapnak. Ami viszont biztos: az átmeneti megoldást jelentő konténerbörtönökön a NER-cégek profitáltak, a teljes költségvetés pedig tíz évig nem nyilvános.
A valtonos Varga Lajos a Tiborcz István–Orbán Ráhel házaspár egyik kedvenc helyét, a Fröccsteraszt üzemeltető cégével szállt be az üzletbe.
izet is fakasztana a Kékesen, ha tehetné, csak már indulnának a fejlesztések választókerületének legfontosabb turisztikai attrakciójánál. Pedig nem is a fideszes képviselőt, Horváth Lászlót hívják a környékbeliek „a hegy urának”, hanem Dobróka Tamást, Heves megye egyik legjelentősebb vállalkozóját, az immár budapesti székhelyű, de abasári–gyöngyösi gyökerű He-Do Kft. tulajdonosát. Dobróka és cége több évtizede a kékestetői sícentrum üzemeltetője, ami önmagában valóban nem egy főnyeremény, hiszen az ezerméteres magasság soha nem volt az örök hó határa fölött, hát még a globális felmelegedés idején. Heteken belül mégis egy olyan előterjesztést szándékoznak bevinni a kormány elé, amely móresre tanítaná a fukar természetet, és akkor is lehetővé tenné a hegyoldal lejtőinek behavazását, ha az egész vidéket messze elkerülik a felhők. Bár környezetvédelmi szempontból ezzel ellentétes ajánlások születtek, a kabinos felvonóval megerősített, négy évszakos turisztikai szezon nemcsak a hegy urának, hanem a Mátra többi haszonélvezőjének, köztük Mészáros Lőrincnek is kedvezne.
Az előbbi alapítvány elsősorban a szálloda- és vendéglátóipar vállalkozóit képviseli, kuratóriumi elnöke, Princzinger Péter 2017-ben az akkor újonnan felállt MTÜ-től igazolt át, de a testület tagjai között van az MTÜ vezérigazgató-helyettese, Könnyid László is. Kuratóriumi tag Somlyai Zoltán, aki a Kempinski Hotel vezetője volt, amikor Orbán Ráhel ott dolgozott, most pedig Tiborcz István szállodamenedzsmentjének vezetője. Korábban ugyancsak a Kempinski csapatát erősítette Hamvas Zoltán, a Magyar Bocuse d’Or Akadémia elnöke. A kuratóriumban ott ül Vitézy Dávid is, aki – ha nem is vérrokon – a kormányfő tágabb családjának tagja.
Mire felébred Csipkerózsika-álmából a turizmus, már a kormányhoz közel álló szereplők mondhatnak ítéletet ágazati versenytársaikról. A HVG megszerezte a Magyar Turisztikai Ügynökség megújuló stratégiáját, amely új védjegyrendszer bevezetésével számol, és nem utolsósorban egy ordas hibát is megpróbál korrigálni.
A szakközép után bakter volt egy apró vidéki állomáson, aztán a rendszerváltás környékén megismerkedett a Fidesszel. Öltönyt húzott, és egy váltással falusi polgármester lett belőle. Húsz évig vezette Kétpót, amikor le kellett mondania a posztjáról, hogy országgyűlési képviselő maradhasson. A még szélsőséges Jobbikkal jóban volt, Vonát struccpörkölttel várta a fesztiválján, ahol a magyargárdások voltak a biztonságiak. Nehezen viseli, hogy nem fideszes vezetésű már a faluja, ahol egykori álmát sem adta fel: Horthy-szobrot állítani a Horthy Miklósról elnevezett utcában. Alternatív történelmi előadások, Szent Korona-tan, Turul nemzetség: ezek alakították a világnézetét, és bár a halálbüntetés vagy kémiai kasztrálás bevezetésének követelése miatt is felfigyeltek rá, végül a büntetőügye tette országosan igazán ismertté. Hivatali vesztegetés elfogadásával, pályázatok befolyásolásával vádolják, tárgyalása június végén indul. Portré Boldog Istvánról.
Nem vesztegeti az időt a kormány a Fudan Egyetem létrehozásával kapcsolatban: nagyjából egy héttel azt követően, hogy a kormány aláírta az intézmény létesítését célzó stratégiai megállapodást, a Magyar Közlönyben megjelent kormányhatározatban már elő is írták, hogy Varga Mihály pénzügyminiszter AZONNAL TEREMTSEN ELŐ 400 MILLIÁRD FORINTOT A 2021-ES KÖLTSÉGVETÉSBEN az egyetem létesítéséért felelős, újonnan létrehozandó, teljes mértékben állami tulajdonú, zárt körű részvénytársaság számára.
Ugyanakkor a parlament által jelenleg is tárgyalt költségvetésitörvény-módosításban, amellyel a kormány a 2021-es büdzsét szeretné a valósághoz igazítani, még nyoma sem volt annak, hogy mekkora összeget igényel a Budapest Diákváros projekt, de főleg az annak részeként kezelt Fudan Egyetem létrehozása. Arról, hogy a Pénzügyminisztérium hogyan és milyen egyéb előirányzatok terhére rótt elvonással teremtené elő a szükséges összeget, kérdeztük a tárcát is, amint válaszolnak, frissítjük cikkünket.
Váratlanul érte a távközlési és pénzügyi piac szereplőit a 4iG Nyrt. március végi közleménye: a korábban főleg informatikai fejlesztéssel-üzemeltetéssel foglalkozó vállalat egy előzetes megállapodás értelmében szeptember végéig megvásárolhatja a magyarországi Digi cégcsoportot a román RCS & RDS konzorciumtól. A megállapodásban nem is a 4iG részvétele a különös; a 2018-ban Mészáros Lőrinc érdekeltségébe, majd a „Mészáros jobbkezének” számító Jászai Gellért többségi tulajdonába került kormányközeli vállalat elképesztő ütemben és számos irányban terjeszkedik. Amióta felvették a Nemzeti Együttműködés Rendszerének ritmusát, szinte nincs olyan hét, hogy ne nyernének valamilyen többmilliárdos állami közbeszerzést, vagy ne jelentenének be egy-egy cégfelvásárlást.
