K-Monitor Adatbázis

A kazincbarcikai önkormányzattal régóta küzdünk már a közérdekű adataikért, amiket általában csak hosszú hetek vagy hónapok elteltével, a NAIH felszólítására hajlandóak kiadni. Most viszont egy dokumentummal házhoz jöttek az adattal, miszerint 3000 (háromezer) mobiltelefont fizetnek közpénzből. De két másik iratban meg két másik számot írtak. Esetleg ők maguk sem tudják, hány önkormányzati mobil van Kazincbarcikán?

Indokolatlanul és differenciálatlanul korlátozza a közérdekű adatokhoz való hozzáférés alkotmányos jogát a paksi bővítés szerződéseinek 30 éves titkosítása. A titkosítás ráadásul uniós jogszabályokat is sérthet. Civil szervezetek ezért arra kérik a köztársasági elnököt, vizsgáltassa meg a titkosítást kimondó paragrafust az Alkotmánybírósággal.

Mai döntésükkel 2045-ig titkosították a kormánypártok a Paks II. beruházás részleteit. Az érthetően kényes adatok mellett az ellenzék szerint a 3000 milliárd forint felhasználását is titkosítják, ami a korrupció melegágya.

Harminc évig nem lenne megismerhető közérdekű adatként a paksi erőmű bővítésével kapcsolatos üzleti és műszaki adatok egy része egy módosítás értelmében, amelyet éles vita után, pénteki ülésén fogadott el az Országgyűlés törvényalkotási bizottságának kormánypárti többsége az atomerőmű-beruházással kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló előterjesztéshez.

Megszavazta az Országgyűlés törvényalkotási bizottsága azt a törvényjavaslatot, amellyel 30 évre titkosíthatják a paksi bővítés dokumentumait. A javaslatról véglegesen a parlament dönt.

Nem kapacitás-fenntartásról, hanem bővítésről van szó – helyesbített az ellenzék a paksi vitában. A kormánypártokkal szemben állítják: a magyar lakosság zöld energiát szeretne. A titkosítás a korrupció melegágya, a javaslat nemcsak az alaptörvénnyel-, de több nemzetközi és hazai törvénnyel is szembemegy. A beruházást egyébként támogató Jobbik szerint épp a titkosítás miatt fogyott el Paks társadalmi támogatottsága. Ezt mondták a frakciók vezérszónokai.

Az atlatszo.hu az oknyomozó újságírás és a tényfeltárás mellett évek óta a tárgyalótermekben is küzd a közérdekű adatok nyilvánosságáért és az állam átláthatóságáért. Most sem volt ez másképp. Év végi összefoglalónkban szelektív visszatekintőnket olvashatjátok – szaftos ügyes jogászkodással fűszerezve.

Aláírták a Pakson létesítendő két új, egyenként 1200 megawatt teljesítményű atomerőművi blokkra vonatkozó három megvalósítási megállapodást. A szerződések az új blokkok tervezési, beszerzési és kivitelezési paramétereit, az üzemeltetési és karbantartási támogatással kapcsolatos feltételeket, valamint az üzemanyag-ellátás és a kiégett fűtőelemek kezelésének és tárolásának részleteit rögzítik.A teljes beruházás 12,5 milliárdba biztosan belefér a kormánybiztos szerint, aminek 40 százalékáért magyar cégek pályázhatnak.

Rogán Antal volt polgármester – jelenleg a Fidesz parlamenti frakcióvezetője – nem jelent meg azon a bizottsági ülésen, amely az V. kerület ingatlaneladási gyakorlatát vizsgálta. A politikus nevében a kerületi jegyző egy vizsgálati jelentést adott át. A dokumentumról részletek nem derültek ki, zárt ülést rendeltek el. Az önkormányzat még Rogán vezetése idején adott el kedvezményesen egy ingatlant a gyilkossági ügyekben vádlott Portik Tamás élettársának.

Benyújtotta a kormány a legújabb Paks-törvényt. Ez az egyik legfontosabb jogszabály, amely a Parlament elé kerül az atomerőművel kapcsolatban, és az átláthatóság szempontjából nem túl biztató.