language

Lapok:

atlatszo.hu highlight_off

Kulcsszavak:

bíróság highlight_off

atlatszo.hu

2011-ben alapított, független oknyomozó online-újság, mely a közélet tisztaságáért és közpénzekkel történő gazdálkodás átláthatóságáért küzd. Kiadója az Átlátszó.hu Közhasznú Nonprofit Kft, melynek ügyvezetője Bodoky Tamás. Munkájukat közadakozásból finanszírozzák, magánszemélyektől várnak adományokat függetlenségük megtartása érdekében. Alapítványuk az ÁtlátszóNet alapítvány.

Találatok/oldal: Listázási sorrend:
Találatok: [14]  Oldalak:   1 2   >  >>

Mire alapul az EP állásfoglalása a magyarországi önkényuralomról?

Szeptember 15-én, csütörtökön Strasbourgban az Európai Parlament képviselőinek 74%-os támogatásával, 21 % ellenében, 5 % tartózkodása mellett elfogadták azt az állásfoglalást, amely szerint Magyarország nem demokrácia, hanem választási önkényuralom. A posttruth és a fakenews világában tények létezéséről és azokról szóló hiteles tudósítások lehetőségéről is viták folynak. Ahhoz, hogy legalább esélyünk legyen értelmes párbeszédre arról, hogy az európai parlamenti képviselők helyes döntést hoztak-e, minimálisan tudnunk kell, hogy milyen tényeket rögzítettek az állásfoglalásukban. Hiszen azok alapján vonták le lesújtó következtetésüket, és ha premisszájuk téves, akkor a konklúziójuk eleve nem lehet helyes. Ebben a cikkben pusztán az állásfoglalásból megismerhető tényeket ismertetjük, az azokból levonható következtetéseket az olvasókra hagyjuk, ahogy annak megítélését is, hogy a magyar valóságot reálisan tükrözi-e a jelentés, vagy sem. 75 pontban az Európai Parlament állásfoglalásáról, amely szerint Magyarország nem demokrácia, hanem választási önkényuralom.

Felmentették tisztségéből a bírót, aki elszámolási vitába keveredett egy ügyvéddel

Cikkünk megjelenése után elfogadták a bírói tisztségből való felmentésre vonatkozó kérelmét annak a budapesti csoportvezető bírónőnek, akivel kapcsolatban megírtuk, hogy nem fizette vissza a kölcsönkapott 30 millió forintot egy ügyvédnek, a biztosítékul szolgáló lakást pedig eladta. A felmentett bíró ügyeivel kapcsolatban – mert nem egy van – a Központi Nyomozó Főügyészség is vizsgálódik, de a felmentésre nem a kölcsönügyletek miatt került sor, hanem nyugdíjazásra való hivatkozással.

Akár bruttó egymillió forintot is kereshet havonta a Fővárosi Törvényszék új kommunikációs tanácsadója

Bírósági adatokhoz is hozzáfér a Puskás Akadémia volt kommunikációs igazgatója, Takács Bence, aki most a törvényszéken ad külsős megbízottként kommunikációs tanácsokat. A posztot pályáztatás nélkül nyerte el, és legfeljebb havi bruttó egymillió forintot kap a munkáért, amire január végéig szerződött vele a Fővárosi Törvényszék elnöke. Mivel Takácsot Orbán Viktor környezetéhez tartozó embernek mondják, így a bíróságon nem örülnek annak, hogy a politika ilyen módon is betette a lábát hozzájuk.

Kormánypárti önkormányzati képviselők randalíroztak Vácon

Közlekedés biztonsága elleni bűncselekmény gyanúja miatt nyomoz a rendőrség, miután néhány héttel ezelőtt kormánypárti önkormányzati képviselők randalíroztak Vácon. A Pest Megyei Rendőr-főkapitányság kizárási indítványt terjesztett elő, Komárom-Esztergom megyébe került át a vizsgálat. Amíg az eljárás le nem zajlik, a Fidesz-KDNP váci szervezete nem foglalkozik a történtekkel – közölte szerkesztőségünkkel Pető Tibor elnök.

A bíróság sem látja indokoltnak a DunaCity ingatlanainak bűnügyi zár alá vételét

Az ügyészség után a bíróság sem látta fontosnak, hogy a DunaCity Budapest Ingatlanfejlesztő Kft. ingatlanja, az állam által kinézett olimpiai falu lehetséges helyszíne bűnügyi zár alá kerüljön. A vádlottak, Tarsoly Csaba és társai arra hivatkozva kérték ezt, hogy kárpótolni lehessen a befektetőket. Tarsolyék jelezték azt is, hogy attól tartanak, a több százmilliárdos ingatlanvagyont a végelszámoló jóval áron alul kívánja majd értékesíteni.

Feljelentés-elhárítás felsőfokon: ezért nem vizsgálódtak a hatóságok 2016 leggyanúsabb ügyeiben

„A mostaninál korruptabb kormány nem volt az elmúlt 26 évben Magyarországon” – mondta Tényi István egy interjúban. Az ország feljelentőjének is nevezett férfi szerint hiába látják az emberek a korrupciót, nem tudnak ellene tenni, mert ha jelzik is azokat a hatóságok felé, az semmilyen következménnyel nem jár. Sokszor valóban úgy tűnik, hogy a rendőrség és az ügyészség nem jeleskedik a visszaélések, törvénytelenségek elleni harcban. Egyre leleményesebb magyarázatokat találnak arra, miért is nincs tennivalójuk egy adott ügyben, amiről a sajtó ír és feljelentéseket is kapnak. Ezekből szedtünk össze egy csokorravalót a tavalyi termésből.

Így sikerült az elszámoltatás az első Orbán-kormány bukása után

Azt gondolná az ember, hogy az Orbán Viktor miniszterelnök által rendszere legfontosabb pillérének titulált legfőbb ügyész, Polt Péter az ostorát csattogtatva, perdöntő bizonyítékokat eltüntetve érte el, hogy beosztottai a politikusok számára kínos, kellemetlen ügyeket frappáns indoklásokkal szüntessenek meg, holott az emberi gyarlóság is jelentősen az ügyek kifulladására játszott. A legfőbb ügyész pályaívével, valamint az ügyészség által olykor sajátos indoklással megszüntetett politika-közeli ügyekkel már foglalkoztunk, most jöjjön az, hogy a 2002-es kormányváltás után miként dőlt dugába az előző ciklus gyanús ügyeinek számonkérése. Nem kellett nagyon erőltetni, az elszámoltatásért felelős államtitkárt viszont később elítélte a bíróság.

Elfelejtett nemzetközi jelentés a magyar bírósági korrupcióról

Komoly nemzetközi kritikát kapott a magyar bírósági rendszer korrupcióállósága, a válasz azonban várat magára. Egy tavaly júliusban publikált GRECO-jelentés szerint az igazságszolgáltatás korrupciós kockázatainak csökkentéséhez jelentősen korlátozni kellene az Országos Bírósági Hivatal bírókinevezéssel, pályáztatással és a bírák áthelyezésével kapcsolatos jogköreit, felül kellene vizsgálni a bírói etikai kódexet, valamint szűkíteni kellene a bírák mentelmi jogát. Ilyen javaslatok előkészítésének vagy legalább megfontolásának azonban egyelőre nyoma sincs.

Adónyomozók újranyitották, de az ügyészség furcsán megszüntette a Hajdú-Bét-ügyet, Bajnai is tanúskodott

Bennfentes információk alapján tavaly újranyitották a Hajdú-Bét Zrt. csődtörténetének nyomozati aktáit: alaposnak látszott a gyanú, hogy tizenkét évvel ezelőtt vagyonkimentés történt a cégből. A pénzügyőrök az egykori wallisos cégvezetők közül a privatizációs Fidesz-ikont, Gansperger Gyulát hallgatták ki gyanúsítottként, Nagy György, nemzeti gázbizniszfelelősnek gyanúsítotti idézést küldtek, Bajnai Gordon volt miniszterelnök pedig csak tanúskodott.
Találatok: [14]  Oldalak:   1 2   >  >>