K-Monitor Adatbázis

Előkelő helyen szerepel a magyar képviselőcsoport az EP-képviselők kifogásolható ügyeit gyűjtő EP-képviselő Szabálysértési Projekt (MEP Misconduct Project) adatbázisában: a magyar küldöttek több mint felének nevéhez kapcsolódik valamilyen kétes ügy. Ezek elsősorban magyar közpénzekkel kapcsolatosak, ami nem csoda, hiszen a magyar EP-képviselők jelentős része brüsszeli munkáján kívül Magyarországon is fontos politikai funkciókat tölt be.

A Bethlen Alapról szóló törvény és a közpénzes támogatásokról szóló jogszabály alapján nem vehetnék fel a Városi Civil Alap támogatásait a politikai tevékenységet folytató szervezetek. Azonban egy kiskapu és az állami forrás sajátos elszámolása miatt mégis szabadon folyhatnak az állami milliók olyan egyesületek felé is, amelyek a választásokon akár hivatalos jelölőszervezetként is beálltak kormánypárti jelöltek mögé.

Frissen alapított, korábban semmilyen látható tevékenységet nem végző, viszont fideszes és fidelitasos vezetésű ifjúsági szervezetek is milliós közpénztámogatást kaptak a Városi Civil Alap program tavalyi keretéből. A fiatalok körében alacsony a Fidesz-KDNP népszerűsége, a kormány valószínűleg ezt próbálja orvosolni a VCA segítségével, ahol a támogatott szervezetek között látványosan megnőtt az ifjúsági profilú szervezetek száma.

A Mészáros Lőrinc féle ZÁÉV, Szíjj László Duna-Aszfaltja, de az állami Mátrai Erőmű és a Közép-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság is partnerként szerepel annak a lőtérnek a honlapján, amely Orbán Viktor miniszterelnök testvérének, Orbán Áronnak a területén épül. A lőteret működtető cég vezetője szintén Orbán Áron. A lőfegyverekkel, taktikai- és munkaruházattal foglalkozó Multi Shoot Zrt. ugyan nem válaszolt a megkeresésünkre, de néhány érintett cég igen. Így derült ki, hogy valóban üzleti kapcsolatban állnak a miniszterelnök testvéréhez köthető vállalkozással.

A 2022-es évben az adóforintok kárára nemzetközi politikai dzsemborit szervezett és szaunás irodaházba költözött az Alapjogokért Központ, milliárdokat kapott ingatlanra a Kommentár, az alakuló jobboldali folyóiratköteg pedig csak vitte a közpénzt — bár egy Orbán Ráhel-interjú azért csak összejött.

Szeptember 15-én, csütörtökön Strasbourgban az Európai Parlament képviselőinek 74%-os támogatásával, 21 % ellenében, 5 % tartózkodása mellett elfogadták azt az állásfoglalást, amely szerint Magyarország nem demokrácia, hanem választási önkényuralom. A posttruth és a fakenews világában tények létezéséről és azokról szóló hiteles tudósítások lehetőségéről is viták folynak. Ahhoz, hogy legalább esélyünk legyen értelmes párbeszédre arról, hogy az európai parlamenti képviselők helyes döntést hoztak-e, minimálisan tudnunk kell, hogy milyen tényeket rögzítettek az állásfoglalásukban. Hiszen azok alapján vonták le lesújtó következtetésüket, és ha premisszájuk téves, akkor a konklúziójuk eleve nem lehet helyes. Ebben a cikkben pusztán az állásfoglalásból megismerhető tényeket ismertetjük, az azokból levonható következtetéseket az olvasókra hagyjuk, ahogy annak megítélését is, hogy a magyar valóságot reálisan tükrözi-e a jelentés, vagy sem. 75 pontban az Európai Parlament állásfoglalásáról, amely szerint Magyarország nem demokrácia, hanem választási önkényuralom.

Tavaly, a választási év előtt médiaépítésre, idén pedig a választási kampányban tartott, politikusokat is felvonultató rendezvényekre kapták a legnagyobb pénzeket a Fidesz-közeli szervezetek az állami civil alapból. A K-Monitorral közösen megnéztük, milyen pályázatokra adott pénzt idén a főleg kormánypártközeli csoportokat támogató Városi Civil Alap program.

Az állami tulajdonú Szerencsejáték Zrt. leánycége, a Szerencsejáték Service Nonprofit Kft. (SZNP) 2018-ban 70 millió, 2020-ban pedig 100 millió forint támogatást adott a Békemeneteket szervező Civil Összefogás Fórum (CÖF) alapítványának. Az SZNP az Átlátszónak és a K-Monitornak is kitakarva küldte meg a támogatási szerződéseket, mert szerintük a részletek üzleti titoknak minősülnek. Mi pereltünk, a K-Monitor pedig a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz (NAIH) fordult, és ez utóbbi felszólítására (minket megelőzve) megkapták az állami cégtől a kitakaratlan iratokat. A papírokat megosztották velünk, mutatjuk a tartalmukat.

A Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. egy 2021 utolsó napján kelt támogatási szerződéssel 3 millió forintot adott a Civil Összefogás Fórum (CÖF) alapítványának. Az adomány célja „az Európa jövőjéről szóló konferenciasorozathoz kapcsolódó rendezvények” támogatása. Ilyenből azonban csak összesen két darabot találtunk a CÖF honlapján. A költségterv szerint a 3 milliós támogatásból 1 milliót repülőjegyekre, 600 ezret előadói díjakra, a maradék 1,4 milliót pedig terembérletre, online közvetítésre, cateringre és szállásra költöttek a kormány kedvenc civiljei.

Újabb, fideszes politikusokhoz köthető egyesületek gazdagodtak a kormány civil támogatási programjából. A Városi Civil Alap keretében másodszor osztanak támogatásokat, a legmagasabb, 10 millió feletti adományoknak ezúttal is mintegy felét a kormánypártokhoz kötődő csoportok kapták. Ráadásul több kormányközeli egyesület már másodszor szerepel a támogatottak listáján.