K-Monitor Adatbázis

Tavaly április 11-én jelentette be a Közbeszerzési Hatóság, hogy különböző gyanúokok miatt vagy fél tucat ügyben büntetőfeljelentést tett az illetékeseknél. Néhány nap múlva konkrétan meg is nevezték az M4-es autópálya-projektet, ahol súlyos visszaéléseket és offshore-cégeket találtak. Közel egy évünkbe telt, mire megszereztük a Közbeszerzési Hatóságból a feljelentésre vonatkozó adatokat. Ezekből az látszik, hogy a Hatóság blöffölt: az Európai Bizottság által megfogalmazott kartellgyanú ellenére a 100 milliárdos projektben valójában nem találtak semmit.

A Nemzeti Földalap eltitkolta, de az Átlátszó kiderítette, hogy a földművelésügyi miniszter által is foglalkoztatott ügyvédi iroda lett a központi szereplő a földárverések jogi munkáinál. Egyes becslések szerint a tavalyi földárverések közel 860 millió forintot hozhattak a részt vevő ügyvédi irodáknak.

Sokan találgatják mostanában a Simicska Lajos és Orbán Viktor közti konfliktus lehetséges kimenetelét. Összeállításunkból az derül ki, hogy ez a háború, legalábbis az állami és uniós források feletti befolyás tekintetében, már eldőlt. A 2012-ben a Simicska Lajos vagy Nyerges Zsolt érdekköréhez tartozóként azonosított vezető beosztású tisztviselők háromnegyedét mára eltávolították abból a pozícióból, ahová a 2010-es kormányváltást követően kerültek.

A Közbeszerzési Hatóság adatbázisa lényegében használhatatlan az elemzés számára – mondja Tóth István János közgazdász, az MTA tudományos főmunkatársa. Az viszont nem lehet, hogy ne lehessen mérni, miképp bánik az állam a magyar és uniós állampolgárok pénzével. Interjú.

A most közreadott névsorral arra vállalkozunk, hogy bemutassuk: egyes állami tisztviselők illetve állami vállalatok vezetői mikor és milyen minőségben álltak kapcsolatban azokkal a cég- és érdekcsoportokkal, amelyek ügyeiben a magyar állam képviseletében most szabályozási, döntési, ellenőrzési jogosultságaik vannak. Négy csoportot azonosítottunk, akik számos felsővezetőt delegáltak az állami szférába a 2010-es kormányváltás óta.