K-Monitor Adatbázis

Az idősoros adatokból az látszik, hogy a kormány egyre többet és többet költ sikerkommunikációra és valamiellenes kampányokra, a Miniszterelnökség legkedveltebb kiadói, az állami hirdetések kedvezményezettjei pedig ma már egytől-egyig kormányközeli tulajdonban vannak, kivéve a Simcsika-helyettesítő plakátcéget, a francia JCDecaux-t.

A hirdetési bevételek tükrében ez persze nem meglepő: a MATESZ által nem auditált, így ködbe vesző példányszámmal rendelkező Ripost hirdetési adatbázisát az Index tavaly nyáron szerezte meg: kiderült belőle, hogy a 2016 januárja és novembere között megjelenő hirdetések több mint 96 százaléka állami cégektől vagy a Miniszterelnöki Kabinetirodától származott.

A szocialista Mesterházy Attila a 444.hu tudósítása szerint írásban tett fel három kérdést a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszternek, Bártfai-Mager Andreának egyes állami cégek hirdetési gyakorlatáról. Mesterházy azt szerette volna megtudni, hogy mennyit költött hirdetésekre a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő, a Szerencsejáték Zrt. és a Magyar Villamos Művek (MVM)? Fónagy János államtitkár azt mondta, hogy a kormány nem tudja, mennyit költenek egyes állami cégek hirdetésre. Ez elég baj, de segítünk.

2016-ban a reklámköltések közel 60 százaléka, 2017-ben már a 87 százaléka került kormányközeli médiacégekhez. De tavaly már kapott pénzt az MVM leányvállalatától a Népszava kiadója és az ATV is.

Az állami tulajdonú és monopolhelyzetben lévő Magyar Villamos Művek Zrt. gigantikus reklámbüdzséjéből az elmúlt két évben főként kormányközeli cégek és kormánybarát sajtótermékek részesültek, de 2017-ben már bekerült a pixisbe az ATV és a Népszava is.

Február elejétől április 8-ig több nagy állami kommunikációs kampány futott. Bő 2 milliárd forint az ENSZ és a migránsok elleni hirdetésekre, 3 milliárd sikerpropagandára, 1 milliárd pedig a téli rezsicsökkentés reklámozására ment el. A Miniszterelnöki Kabinetiroda 26.400 forintot kért tőlünk az adatokért.

A 2017-es első és második nemzeti konzultációhoz több részletben rendelt a Miniszterelnöki Kabinetiroda hirdetéseket bő 12 milliárd forint értékben. Az összegből közel 4 milliárd forint Mészáros Lőrinc médiacégeihez került, de más NER-közeli vállalkozók is jól jártak a propagandakampányokkal. Kikértük és mutatjuk az egész éves részletes adatokat, melyekért Rogán hivatala összesen 114 ezer forint költségtérítést kért az Átlátszótól.

Egyre több ELTE-s karról kaptunk olyan információkat, mely szerint a Habony-közeli, pártsemlegesnek kevéssé mondható Lokál napilapot rendszeresen terjesztik az egyetemen, sőt van ahol külön újságtartó állványt is fenntartanak neki. Feltehetőleg valamilyen szerződéses viszonyban áll a kormányközeli újság, és az Eötvös Lóránd Tudományegyetem, ugyanis – mint azt több olvasónk is jelezte – a korábban külön a Metropolnak fenntartott helyeken ma már a Lokál példányai találhatóak meg.

1,3 milliárd forint volt az Erzsébet-táborok reklámozása, 489 millió a vizes vb kampánya, 846 millióért jelentek meg PR-cikkek a kormányzati intézkedésekről, és 2,3 milliárd ment el a Soros-terves hirdetésekre. Mészáros Lőrinc médiacégeinél összesen 1,24 milliárd forint landolt ezekből a kormánykampányokból, de Tombor András, Habony Árpád, és Andy Vajna cégei is jól jártak. Az adatokért megint költségtérítést kért tőlünk a Miniszterelnöki Kabinetiroda.

Tombor András cége közel 1 milliárdot, Garancsi Istváné majdnem félmilliárdot kapott az ország sikerét hirdető reklámokért. Andy Vajna, Habony Árpád, és Mészáros Lőrinc is jól járt a kampánnyal.