language

Akták:

Az Elios Zrt. közbeszerzési sikerei highlight_off

Intézmények:

Eupro Projektmenedzsment Kft. highlight_off

Az Elios Zrt. közbeszerzési sikerei

Az Elios Zrt. közbeszerzési sikerei

A 2010-es évek egyik legsikeresebb vállalkozása, az Elios Innovatív Zrt. (korábbi nevén ES Holding Zrt. és E-OS Innovatív Zrt.) 2009-ben jött létre. Első évében 8,4 millió forintos árbevételt termelt, 2011-re azonban ez az összeg meghaladta a hárommilliárdot. A céget (illetve jogelődjét) többek közt Orbán Viktor miniszterelnök veje, Tiborcz István alapította. Az Elios-féle gazdasági csoda akkor kezdődött, amikor 2010-ben a Közgép energetikai cége, az E-OS részesedést szerzett a vállalatban. Ugyan két évvel később, amikor a Közgép kiszállt a cégből, a lendület kissé megtört, de 2014-ben, amikor Tiborcz István 50%-os tulajdonra tett szert a vállalatban, az Elios ismét közel hárommilliárd forint értékben nyert el közbeszerzéseket. Az Elios bevételeinek túlnyomó része uniós finanszírozású projektekből származik, fő tevékenységük led-technológiás közvilágítási rendszerek kiépítése. 

A cég által megnyert közbeszerzések közül többet is az Elios után egy hónappal alapított Sistrade Kft.készített elő, amelynek tulajdonosa Hamar Endre. Hamar 2011 és 2013 között Tiborcz István üzlettársa, 2014-ig pedig - sajtóértesülések szerint - az Elios résztulajdonosa volt, miközben tehát egyik cégével pályázatokat készített elő, másik cégével elindult azokon. A rendőrség 2015 márciusában négy közbeszerzés kapcsán nyomozást indított az Elios Zrt. ellen. A nyomozást bűncselekmény hiányában lezárták, azonban a Pest Megyei Főügyészséggel és a Nemzeti Nyomozó Irodával szemben komoly aggályok merültek fel az ügy felderítésével kapcsolatban. 

A gyanús pályázati győzelmekkel kapcsolatban az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) is vizsgálatot rendelt el. A vizsgálat eredményeként az Európai Bizottság 43,7 millió euró, azaz több mint 13 milliárd forint uniós támogatás megvonását javasolta. A vizsgálat közbeszerzési szabálytalanságok sorát tárta fel, többek között az eljárások manipulálása, a résztvevők közötti összeférhetetlenség és csalás gyanúja is bizonyítást nyert. Azonban a kormány végül úgy döntött, hogy nem számol el az EU felé az Elios által megvalósított projektek számláival, így azokat a költségeket végül a magyar adófizetők pénzéből állták

Tiborcz István 2015 áprilisában, a vizsgálatok kezdetekor kiszállt az Elios-ból, tulajdonrészét pedig a közbeszerzési piacon szintén rendkívül sikeres Paár Attila érdekeltségi köréhez tartozó West Hungária Bau Kft.-nek adta el. 2021-ben végelszámolás alá vonták az ügyhöz kötődő két kulcs céget az Elios Zrt.-t és a Sistrade Kft.-t. A nyilvánosságra hozott OLAF jelentésekből ma már kirajzolódik az a külföldön is terjeszkedő (pl. Szlovákia, Szerbia) kiterjedt céghálózat, amely részt vett az Elios-hoz köthető közbeszerzési csalássorozatban, azonban az üggyel kapcsolatban továbbra sem történtek felelősségre vonások.

Találatok/oldal: Listázási sorrend:
Találatok: [7]  Oldalak:   1

Utánajártunk: így szabotálta el a nyomozóhatóság és az ügyészség az Elios-ügy felderítését

Lassan elülnek a botrány hullámai a Tiborcz István cégének többmilliárdos bevételt hozó Elios-ügy körül[1], főhősünk vagyona pedig a polgári jog előírásainak is megfelelni látszó ingatlanbefektetések formájában halad a kifehéredés útján. Mielőtt végképp a feledés homálya borítaná be e sajátosan magyar eredeti tőkefelhalmozás történetét, szögezzük le: jó okunk van azt gondolni, hogy a miniszterelnök vejének vagyona az Elios Zrt. közvilágítás-korszerűsítési projektjei kapcsán a bűnszervezeti elkövetés jegyeit is magán hordozó költségvetési csalás és egyéb bűncselekmények sorozata segítségével növekedett. Az pedig, hogy ezt a nyilvánvalónak látszó bűncselekményt nem derítették fel, és az elkövetők egyikét sem vonták felelősségre, kizárólag annak köszönhető, hogy a nyomozást végző Nemzeti Nyomozó Iroda szabotálta a nyomozást, az eljárást irányító és felügyelő Pest Megyei Főügyészség pedig asszisztált ehhez, ami nehezen minősíthető másnak, mint hivatali visszaélésnek és bűnpártolásnak. Az alábbi hosszú cikkben ezt a három állítást fogom igazolni.[2]

Szökőpénz - Vagyonokat húznak a Fidesz-közeli közbeszerzési tanácsadók

Az uniós támogatásokra rátelepedett pénzszivattyú több ezer milliárdos hozamából szép summa csorog le a tendergépezet olajozott működését biztosító közbeszerzési tanácsadóknak is. A velük kötött többéves keretszerződések a választások után is lehetőséget adnak az eljárások Fidesz-barát irányban tartására.

Az elsötétített ország – Az Elios-ügy és az önkormányzatok felelőssége

Alig volt olyan ellenzéki önkormányzati képviselő, aki időben tudhatta, hogy a városa Tiborcz Istvánékkal akar közvilágítást fejleszteni. A képviselő-testületek többsége nem szavazhatott arról, hogy kivel szerződjön a település, ők csak az eredményhirdetés után szembesültek az Elios győzelmével. Vagy még akkor sem.

Gyálon és Siklóson is szabálytalanságokat tárt fel az uniós ellenőrzés

Az Átlátszó adatigénylésére Gyál és Siklós is kiadta az OLAF-tól tavaly októberben kapott levelet, Alsópáhok és Hatvan viszont nem – ez utóbbiak megkérdezik az Európai Csalás Elleni Hivataltól, hogy kiadhatják-e a dokumentumot. Az uniós támogatások szabályos felhasználása felett őrködő ügynökség Gyálon és Siklóson a más településekről már ismerős szabálytalanságokról tájékoztatta az önkormányzatokat az Elios Zrt. által elvégzett közvilágítás-korszerűsítési projektjek vizsgálata után.

Ezt a hét trükköt találta az OLAF Mezőhegyesen – országszerte hasonló módszerekkel csaltak

Ötödikként Mezőhegyes is megküldte a levelet, amit az Európai Unió csalás elleni hivatalától kapott tavaly októberben. Az OLAF több ugyanolyan visszásságra bukkant a város közvilágítás-korszerűsítésének vizsgálata közben, amilyeneket Kalocsán is talált. A mezőhegyesi munkát is az Elios végezte, aminek a szerződéskötéskor tulajdonosa volt Tiborcz István, a miniszterelnök veje.

Elios-ügy: ezt próbálja eltitkolni a kecskeméti önkormányzat

Titkolózik az Elios-szal kötött szerződésekkel kapcsolatban a kecskeméti önkormányzat, ezért megmutatjuk, hogy mit írt a projektről az OLAF, az Európai Unió csalás elleni hivatala a jelentésében.

Tiborcz-ügy: megnevezte az OLAF, hol kell keresni a csalás szervezőit

Hét céget és ennél is több magánszemélyt nevezett meg érintettként az Elios-ügyben az Európai Unió csalás elleni hivatala, az OLAF a birtokunkba került jelentésében. Ennyi résztvevő bőven elég a bűnszövetséghez vagy a bűnszervezethez, de persze csak akkor, ha a Polt Péter vezette ügyészség vizsgálata talál bizonyítékot bűncselekményre. Az uniós szervezet mindenesetre költségvetési csalás gyanújával adta át a dokumentumokat a magyar hatóságoknak és javasolta a szervezett bűncselekmény nyomainak vizsgálatát is. Bemutatjuk az ügy eddig kevésbé ismert szereplőit is.
Találatok: [7]  Oldalak:   1