K-Monitor Adatbázis

Hamarosan jön az azonnali fizetési rendszer 2.0, sok új funkcióval, fizetési kérelemmel, érintésmentes fizetéssel. Ehhez az kell, hogy legyen jó technológia, kereshessenek vele a szolgáltatók, spóroljanak az elfogadóhelyek, olcsó és praktikus legyen az ügyfeleknek.

A vádhatóság szerint a Széchenyi Bank folyamatosan veszteséges volt, ezért trükközéssel kellett megoldani, hogy előteremtsék a tőkeemelések, és a bank megvásárlása idején felvett hitelek finanszírozásához szükséges összegeket. A vádirat jelentős részben egy optikai kábelhálózat-fejlesztéssel foglalkozó vállalkozás – amely ügyfele volt a pénzintézetnek – pénzügyi vezetőjének vallomásaira épül. Mivel P. Attila jelentősen hozzájárult a bűnügy feltárásához, vele szemben megszüntettek egy büntetőeljárást. A Széchényi Banknál történt visszaélések miatt indult perben azonban vádlott lett. A férfi tavaly decemberben a bíróság előtt azt mondta, hogy „lazábban kezelte” a kihallgatásokat, és vallomásának vannak olyan elemei, amelyeket a nyomozók írtak. Szakértők szerint ha valótlan az állítása, akkor hamis vád miatt kell felelnie.

Kedves hobbijának, a multik szapulásának hódolt Lázár János egy konferencián, az építési és közlekedési miniszter azonban ezúttal bőven ki is fejtette, hogyan viszonyul a magyar gazdaságban nélkülözhetetlen nemzetközi befektetőkhöz.

Egyelőre rejtély, mire kell a hitel.

A jegybanktörvény módosítása után alaposan ellenőrizhetik az MNB-alapítványt és cégeit, és ez kiverte a biztosítékot Matolcsy Györgynél. Egyes vagyonelemek Matolcsy fiának környezetében tűntek fel.

A jegybanktörvény módosítása – amelyet jövő héten tárgyalhat a kormány – Varga Mihálynak kedvez, mert ha valóban ő lesz Matolcsy György utódja, tisztában akar lenni az alapítványi birodalom “csontvázaival”. Szempont azt is, hogy ha Matolcsyt nem tudják „fogni”, elszabadult hajóágyúvá válhat. Az MNB egykor unortodox elnöke és Nagy Márton már nyíltan pocskondiázza egymást.

Szokatlanul kemény, de egyáltalán nem szokatlan tartalmú gazdaságpolitikusi összecsapás bontakozott ki Magyarországon az elmúlt héten. Azért nem szokatlan, mert Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke és korábbi alelnöke, Nagy Márton, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) vezetője között régóta nagyon erős az ellentét.

Dúsgazdag üzletemberek tucatjai alakítottak vagyonkezelő alapítványokat az elmúlt hónapokban, akik szoros kapcsolatban állnak az Orbán-rendszerrel. A trendi alapítványi megoldás a bizalmi vagyonkezelőknél is jobban védi a magánszférát.

A Partizán az elmúlt hetekben arra próbált meg választ kapni, mit csinál az MNB-alapítványok külföldi érdekeltsége, a GTC. Röviden: ugyanaz történik kint, mint ami itthon, az MNB-alapítványok lengyel érdekeltsége valamiért épp olyan ingatlanokat vásárol meg Magyarországon, amelyek Matolcsy Ádám köréhez köthetőek.

Egy, az Európai Központi Bank által legalábbis finomításra szoruló módosítással a jegybank fideszes felügyelőbizottsága a mostaninál nagyobb beleszólást kapna a jegybank működésébe. És ellenőrzési jogkört a Pallas Athéné alapítvány és cégcsoportja fölött. A központi bank megdorgálta a Pénzügyminisztériumot: a jegybanknál vezetett devizaszámláról még az előtt illett volna velük konzultálni, hogy törvénybe írják.